Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári ügyekben. bd Gyámsági és gondnoksági ügyek. 356—357. hozott jogerős véghatározaton alapuló végrehajtási jog a Gy. A. részéről 0 tartásdíjra történt állítólagos teljesítés Folytán egészben vagy részben elenyészett-e, s ennélfogva a végrehajtás milyen összeg erejéig rendelhető cl. illetőleg, hogy a mar elrendelt végrehajtás megszüntethető vagy korlátozható-e, — a kénlés eldöntését kifejezetten a rendes bíróság elé utaló törvényes rendelkezés hiányában — nem a rendes bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Mindezeknélfogva a jelen ügyben felmerült hatáskori összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1937. okt. 11. — 1937. Hb. 30.) 357. 1930: XXXIV. t.-c. 137. §. — Örökbefog-adott kiskorú gyennek édesanyja, mint a kiskorú természetes és törvényes gyámja részéről a természetes és egyben örökbefogadó atya ellen a kiskorú számára támasztott tartási igény a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. Kiskorú gyermekek részére támasztott tartási kötelezettségnek a megállapítására és a tartásdíjak összegének meghatározására irányuló igények kétségkívül magánjogi természetitek. Jogszabály, hogy a magánjog körébe tartozó jogviták, hacsak a törvény, vagy más törvényes rendelkezés kivételt nem tesz, általában a rendes híróság hatáskörébe tartoznak. Az örökbefogadott gyermek tartásdíjának az örökbefogadó elleni érvényesíthetősége tekintetében törvényeink külön hatásköri szabályt nem állítanak fel. Az 193Ü. évi XXXIV. t.-e. 137. §-a szerint pedig a „törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz" Erre tekintettel a hatásköri kérdés eldöntése a jelen esetben attól függ, hogy az örökbefogadott kiskorú gy^ermek az örökbefogadó ellen érvényesített tartási igény szempontjából egy tekintet alá esik-e a törvényes kiskorú gyermekkel. Az örökbefogadás következtében: rokonsági kapcsolat létesül az örökbefogadó és az örökbefogadott között a vérségi leszármazás hasonlóságára (imitatio naturae)- az örökbefogadóra száll át a kiskorú örökbefogadott felett az atyai hatalom, illetőleg az örökbefogadó nőre a kiskorú felett a természetes és törvényes gyámság, kivéve, ha az örökbeadó szülő azt a maga számára kifejezetten fenntartotta; az örökbefogadott — erre irányuló rendelkezés alapján —• az örökbefogadó nevét is elnyeri; az örökbefogadót terheli az örökbefogadott tartása, úgy mint a szülőt, viszont az örökbefogadott is köteles a vagyontalan és keresetképtelen örökbefogadót, mint szülőt, eltartani; törvényes öröklési kapcsolat is keletkezik az örökbefogadó és az örökbefogadott között, aki úgy örököl az örökbefogadó után, mint a törvényes és vérszerinti gyermekek. Az örökbefogadásnak a bírói gyakorlattal megállapított ezekre a jogi hatásaira tekintettel az örökbefogadott jogállása az örökbefogadóval szemben ugyanaz, mint a törvényes gyermeké. , 1 fi*