Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

68 A Hatásköri Bíróság határozatai. ság a feleknek, a vitás jognak és az eljárás tárgyának azonosságát tételezi fel, amely feltételeknek együttesen kell fennforogniok. Hb. Nem azonos a vitás jog, ha a m. kir. pénzügyminiszter abban a rendeletében, — amelyben panaszosnak közszolgálati jogviszonyából kifolyóan nyugdíjjogosultságát és nyugdíjának mértékét állapította meg — nevezettnek a pénzügyőri szolgálat folytán a m. kir. kincstárral, mint szolgálatadóval, azaz mint közjogi jogalannyal szemben fennálló közjogi természetű szolgálati jogviszonyából származó ellátás iránti igénye felett döntött, az 1912. évi LXV. t.-c. idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével; a panaszosnak a rendes bíróság előtt érvényesített igénye pedig nem a szolgálati, vagyis a közjogi jogviszonyból annak alapján érvényesített igény, hanem a szolgálati jogviszony alatt ugyan, de attól függetlenül a kárt okozó cselekmény következtében vagyonában beállott hátrányért a m. kir. kincstárt, mint veszélyes üzem üzembentartóját, a tárgyi, illetőleg az alkalmazottainak kárt okozó vétkes cselekménye alapján őt terhelő kártérítési felelősségre alapított, a magánjog szabályai alá tartozó kártérítési igény. Nem azonos az eljárás tárgya, ha: a m. kir. pénzügyminiszter fent említett rendeletében az ügy tárgya panaszosnak a közszolgálati jogviszonya alapján, a törvényes rendelkezések szerint megállapítható ellátási igényhez való joga és ennek az ellátásnak a mérteke volt: a rendes bíróság előtti eljárásnak a tárgya pedig a haleset folytán bekövetkezett időelőtti nyugellátásnak a miniszter által megállapított mérvét meghaladóan igényelt, a baleset közbejötte nélkül nevezettet továbbra is megillethető tényleges illetmény és mellékjárandóságok közötti értékkülönbözethez való jog és annak mértéke. (1937. okt. 11. — 1937. Hb. 34.) 345. 1921: XXXII. t.-c. 81. §. — Katonai személyek nyugdíj, illetve ellátás iránt támasztott követelésének elbírálása sem a rendes bíróság hatáskörébe s ha az igény az 1921 : XXXII. t.-c. hatalva alá nem vonható, ágy a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe sem tartozik. Hb. A bejelentő L. M., úgy a m. kir. Közigazgatási Bírósághoz benyújtott panaszában, mint a rendes bíróságnál előterjesztett keresetlevelében lényegileg egyezően azt adta ebi. hogy — noha az 1919. évi április hó 12. napján megejtett felülvizsgálata alapján az ellátásra való igénye megállapítást nyert — a nyugdíját a m. kir. honvédelmi miniszter jogellenesen nem folyósítja. Nevezett a m. kir. Közigazgatási Híróságnál a nyugellátásra vonatkozó igényét az azl szabályozó törvényes rendelkezések alapján kívánta érvényesíteni. A rendes bíróság előtt pedig a m. kir. honvédelmi miniszternek — szerinte — szabálytalan és súlyosan jogsértő határozata folytán kártérítés jogcímén nyugdíjának egyenértéke fejében 1920. évi november hó első napjától havonkénl 150 pengő tőkének és járulékainak megítélését kérte. Altalános érvényű jogszabály, hogy a hatáskör kérdésének elbírálásánál nem a jogviszonynak a fél általi minősítése, hanem a kereset (pa-