Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

60 A Hatásköri Bíróság határozatai. esete nem merülhet fel. Az a körülmény pedig, hogy rendes bíróságok egymásközötti viszonyukban az unokatartás iránt a nagyapa, illetőleg annak örököse ellen indított külön ügyekben állítólag ellentétes hatásköri elvi álláspontot foglaltak el, ugyancsak — a rendes bíróságtól különböző — más hatósági határozat hiányában, a törvényes apa ellen hozott közigazgatási határozattal kapcsolatban pedig az ügyazonosság nyilvánvaló hiányánál fogva nem létesít a fentieknek megfelelő hatásköri összeütközést. (1987. nov. 15. — 1937. Hb. 75. i 326. 1907: LXI. t.-c. 8. §., 1201/1908. M. E. sz. r. II. és III. pont. — Ha a kir. járásbíróság és a főszolgabíró között keletkezett hatásköri összeütközésre vonatkozó iratokat „illetékes intézkedés céljából" az alispán terjeszti fel a Hatásköri Bírósághoz, a felterjesztést a Hatásköri Bíróság hivatalból visszautasítja. A hatásköri összeütközési esetre vonatkozó iratokat ugyanis az a bírói, vagy közigazgatási hatóság köteles hivatalból és pedig közvetlenül a Hatásköri Bírósághoz felterjeszteni, amelynek határozata következtében a hatásköri összeütközés esete felmerült. Í1937. okt. 11. — Hb. 55.. 56., 57.) Állandó gyakorlat, Cselédügyek. 327. 1876: XIII. t.-c. 1. §. — Filmszínházi portás, aki e szolgálata mellett a színház igazgatójának gépkocsiját is vezeti, nem cseléd. Ez utóbbi szolgálatának ellenértéke iránti követelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1938. márc. 21. — 1937. Hb. 83.) 328. 1876: XIII. t.-c. 1. §., 1907: XLV. t.-c. 1. §. — Mészáros és hentesmesternél a mészáros üzemben alkalmazott kocsis nem házi- vagy gazdasági cseléd, hanem ipari alkalmazott, megszolgált munkabér címén támasztott követelésének elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hb. A gazda és cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 187G. évi XIII. t.-c. 1. §-ának 2. bekezdésében és az 1907. évi XLV. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdésében foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédi szolgálati jogviszony, egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság köriili személyes és folytonos teendők teljesítéséből áll. Valamely ipari üzem érdekében végzett munka, mint nem a háztartás 6i nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat, a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem minősíthető, hanem az 1884. évi XVII. t.-c, illetőleg az 1922. évi XII. t.-c. és a 9180/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a alá tartozó ipari munkaviszonynak.