Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Telekkönyvi bejegyzések illetéke. 270—27,'). 00,?53 Nyufftailleték. 276—280. Kamatilleték. 281—284. Számlaületék 285—286. 279. Ha a kereskedő a követelésé kiegyenlítéséről üzletfelének bárminő okból külön nyugtát ad, a nyugtailletéket akkor is le kell rónia, ha ugyanarról a követelésről előbb számlát állított ki s a kiegyenlítést azon is elismerte. Csak a számlán való nyugtatás illetékmentes. (Kb. 13.683/1335. P. sz. — M. K. LV. éyf. 38.) 280. Ha a község a nyugta és szerződési illeték Lerovásának biztosítása nélkül kifizette a vállalati összeget, a biztosítani elmulasztott illetékért felelős, de felemelt, illetéket nem lehet a községtől követelni. (Kb. 16.276/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 38.) Kamatilleték. 281. 1820/1932. M. E. sz. r. 3. §. — Az adósnak sem az 1820/1932. M. E. r. 3. §-a alapján adandó elszámolással, sem más módon nem igazolt egyszerű nyilatkozata nem elegendő bizonyíték ahhoz, hogy a kamat kézhezvételét tagadó hitelezővel szemben kamatilleték lerovási hiány címén követelést lehessen támasztani. (Kb. 10.205/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 35.) 282. 1820/1932. M. E. sz. r. — Minthogy a rendelet csak a kölcsön címén hitelezett tőkék után fizetett kamatokat vonja kamatilleték alá, az elhelyezett óvadéktoke után fizetett kamatok nem esnek kamatilleték alá. (Kb. 14.984/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 38.) 283. A kamatilleték követelésének feltétele, hogy a kamatot az adós a hitelezőnek valóságosan kifizesse. Nem lehet tehát kamatilletéket követelni a kamatoknak az adós könyveiben a hitelező javára elkönyvelése után, ha ez nem jelenti a kamatok valóságos kifizetését. "(Kb. 14.759/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 38.) 284. A kincstárnak a kamatilletékhez való joga. kamatoknak a tőkéhez hozzászámítása esetében is a tényleges kifizetésekor, nem pedig a tőkésítéskor nyílik meg. (Kb. 6521/1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 52.) Számlailleték. 285. 5100/1931. M. E. sz. r. 19. §. — A bevásárlási könyvnek az 5100/1931. M. E. r. 10. §-ában meghatározott illetéke számlailleték, mert a kereskedő üzletfele vásárlásait ebben a könyvben számlázza. Az illetékkötelezettség szempontjából közömbös, hogy a beírások csak a vásárlót az év végén megillető nyereségvisszatérítés összegszerű megállapíthatását célozzák. (Kb. 6310/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 11.) 286. A bevásárlási könyvecskék 50 filléres átalányilletéke: számlailleték, amelyet annak használatba vétele előtt kell leróni. Ha egy és ugyanabba a könyvbe két kereskedő jegyzi be követelést, akkor két jogalany állít ki számlát s ebben az esetben