Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Törvénykezési illeték. 209—222. 47) mim az 1914 : XLIÍI. t.-c. 7. §-a szerinti jegyzőkönyvei kiegészítő iratot keíl elbírálni, hanem úgy, mintha a jegyzőkönyvhöz csatolt melléklet volna, az 1914 : XLIII. t.-c. 50. §. harmadik bekezdése szerint. (Kb. 12.987/1937. P. sz. - M. K. LVI. évf. 19.) 216. 1914: XLIII. t.-c. 54. §. — E §. csak arra az esetre állapítja meg az ügyvédnek a bélyeggel lerovandó illetékért való felelősségét, „ha az eljárásban a felet ügyvéd képviseli". Ennélfogva, ha a fél szene-Ívesen jár el ahelyett, hogy az ügyvád képviseletét valamely perbeli cselekménynél igénybe venné, akkor ÍI fél által elkövetett bélyegrövidítésért is csak a fél felelős. (Kb. 19:995 1935. P. sz. — M. K. LVI. évf. 20.) 217. — 1914: XLIII. t.-c. 54. §. — A cégbírósági eljárásban az 1914 : XLIII. t.-c. 54. §-ának rendelkezései nem nyernek alkalmazást. (Kb. 3010/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 22.) 218. 1914 : XLIII. t.-c. 55. §. — Ha az ítéleti illetéknek elsősorban fizetésre kötelezettje meghalt, még mielőtt a fizetési meghagyást részére kézbesítették volna, az illetékről a fizetési meghagyást ügygondnok kezéhez kell kézbesíteni s csak. ha az jogerőre emelkedett, lehet szó az 1014 : XLIII. t.-c. 55. §-ában meghatározott másodsorbani fizetési kötelezettség- érvényesítéséről. (Kb. 16.252/1034. P. sz. — M. K. LV. évf. 42.) 219. 1914: XLIII. t.-c. 56. §. — E §. helyes értelme szerint a pertársak a perbeli illetékért egyetemleges felelősséggel tartoznak akkor is. ha a perköltségben történt marasztalás nem is volt egyetemleges. (Kb. 0888 1037. P. sz. — M. K. LV. évf. 19.) 220. 1914 : XLIII. t.-c. 60. és 61. §. — Az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla a törvényszéknek a pergátló kifogás kérdésében hozott határozatát megváltoztatta és e kérdésben a határozathozatalt visszavonás folytán mellőzte, a pergátló kifogás utáni illeték törlésére az 1014 : XLIII. t.-c. 60. és 61. ^-ai értelmében nem szolgálhat alapul. (Kb. 12.377/1935. P. sz. — 31. K. LVI. évf. 17.) 221. 1914: XLIII. t.-c. 67. §. — Abból, hogy a leszállított keresetnek az értékét a felperesek nem jelentették be, sem pedig a bíróság meg nem állapította, az 1014 : XLIII. t.-c. 67. §-a értelmében az következik, hogy a leszállított keresetnek az értékét az ítéleti illeték szempontjából a pénzügyi hatóságnak kell az értékmegállapitásra vonatkozó illetékszabályok alkalmazásával, tehát az illeték fizetésére köteles felek bevonásával, esetleg velük kötött egyezség útján, megállapítania. (Kb. 8775/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 17.) 222. 1914 : XLIII. t.-c. 75. §. — E §. értelmében a peres ügyfélnek szegénység címén megadott illetékmentesség a végrehajtási