Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)
Közadók kezelése. 136—137. Öröklési Illeték. 138—147. 3.'» Ajándékozási Illetek. 148—149. tási vagy közjótékonysági célra rendelt hagyománynak és ez alapon illetékmentesnek elismerni nem lehet. (Kb. 14.030 1935. P sz. — M. K. LVI. évf. 7.) 143. — Az örökhagyó által még életében adott ingyenes szolgáltatás az öröklési illeték kiszállásánál csak akkor nem tárgya az öröklési illetéknek, ha az ingyenes szolgáltatás kifejezetten az örökrészbe vak) be nem tudás kikötésével történt. (Kb. 5748/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 7.) 144. — Az örököst terhelő adósságot akkor sem lehet hagyatéki tehernek tekinteni, ha azért az örökhagyót kezesség terhelte. (Kb. 5865/1936. P, sz. — M. K. LVI. évf. 9.) 145. — Közszerzeményi igénynek ingatlannal kielégítése esetén a szerzésnek haszonélvezeti joggal terheltsége nem biztosítja az illeték nyilvántartásba vételéhez való igényt. (Kb. 4374/1936. P. sz. — M. K. LVI. évf. 7. sz.) ' 146. — Az osztályos egyezség: megszüntetése a vagyonközösségnek. Ha a vagyonállagot a gyermekek, a haszonélvezetet pedig >az özvegy öröklik, csak a gyermekek között létesült vagyonközösség. Ha ezek vagyonuk egy részéről anyjuk javára lemondanak, nem keletkezett osztályos egyezség. Minthogy ez a vagyonrész, lemondás folytán, kijelölés nélkül is az özvegynek jutott volna, az özvegy javára történt lemondás nem esik az élők közötti vagyonátruházási illeték alá. (Kb. 7186/1935. P. sz. —M. K. LV. évf. 40.) 147. — Ha az illeték fizetésére kötelezett a kir. közjegyző előtt megtartott tárgyaláson jelen volt is, de őt a közjegyző a hagyatéki illeték lerovására nem hívta fel, az illeték lerovásának elmulasztása miatt terhére felemelt illetéket nem lehet előírni. (Kb. 9.805/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 41.) Ajándékozási illeték. 148. 1920 : XXXIV. t.-c. 89. §. 2. bek. — Az 1920 : XXXIV. törvénycikk életbelépte előtt keletkezett ajándékozási jogügylet után, azon az alapon, hogy arról az ügyletben részes felek valamelyike már az 1920 : XXXIV. törvénvcikk életbelépte után kiállított okiratban említést tett (1920: XXXIV. t.-c. 89. §. (2) bekezdés), nem lehet illetéket követelni. (1938. febr. 12. —' 1968. E. H. — Kb. 7517/1936. P. sz. — Pod. 1938. évi 1. f. 3.J 149. — Az ingyenes ingatlanvagyonátruházási illeték — még ha ajándékozási illeték kivetésének helye van is — nem követelhető akkor, ha az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog az arról lemondóról a megajándékozottra nem szállott át. hanem 3*