Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

172 Büntetőjog* 8 ízben volt büntetve, s ezeket tizennyolcadik életévének betöltése után követte el. ezúttal pedig 5 rendbeli üzletszerű lopás bűntettét. 1 rendbeli csalás bűntettél követte el. és pedig; az utolsó és az ezt közvetlenül megelőző bűntettét öt éven belül. Ezek szerint vádlottra nézve, a szigorított dologházi őrizet elrendelésének a II. Bn. 3(i. §-ában és a 37. §. elsői bekezdésében meghatározott alaki feltételei megvannak, s minthogy vádlott utolsó büntetésének 1936. július 9-én történt kitöltése után rövid idő múlva (1936. november 3.) már újabb yagyon elleni bűncselekményt követett el. s 1936. novembertől 1937. februárig terjedő rövid idő) alatt összesen 6 vagyon elleni bűncselekményt hajtott végre, a ni. kii-. Kúria arra következtet — figyelemmel az alsófokú bíróságok vonatkozó helyes okfejtésére is — hogy vádlottra az eddig elszenvedett büntetések javító hatással nem voltak, s hogy bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutató, a közbiztonságot veszélyeztető megrögzött bűntettes, kinek szigorított dologházba utalása úgy a köz érdekében, mint vádlottnak munkás és rendes életmódhoz szoktatása végett feltétlenül szükséges. Nem tévedtek tehát az alsófokú bíróságok, amikor vádlottat, határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba utalták, s minthogy ennek legrövidebb időtartamát, a törvény által megengedett minimumban állapították meg. az enyhítést a törvény kizárja. Megjegyzi a m. kii'. Kúria, hogy olyan esetben, amikor a lopás az értékre való tekintet nélkül minősül bűntetté (Btkv. 336.. 337.. 338 §.), a II. Bn. 48. §. első bekezdés első tételének felhívása — amely a 200 pengőn aluli érték esetében s más minősítő körülmény nem létében a lopást vétségnek minősíti — mellőzendő. A kir. ítélőtáblának arra a megjegyzésére, hogy a szigorított dologházba utalás nem bünteté>. hanem a bűntettes ellen irányuló biztonsági intézkedés, azt az észrevételt teszi a m. kir. Kúria, hogy a szigorírott dologházba való utalás büntetés jellegű intézkedés s itt a büntetés fogalma alá esik: erre mutat a II. Bn. 28. §-a, mely perorvoslat tekintetében, a szigorított dologházba utalást, a többi büntetéssel összefoglalja, valamint a II. Bn. 41. §-a is. mely szerint a szigorított dologház és végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbüntetésre előír, s végül a törvény indokolásából is kitűnik, hogy a szigorított dologházba utalás elsősorban ugyan biztonsági intézkedés, de a mellett büntetés jellege is van, és így főbüntetés. (1937. évi december hó 7. napján. — B. 111. 5022 937.) 442. II. Bn. 36., 37., 39. §. — Megrögzött bűntettessé^. — Szigorított dologház legrövidebb tartamának meghatározásúnál irányadó mérlegelés. K. A m. kir. Kúria a koronaügyésznek csatlakozás útján érvényesített részlten alapos semmisségi panasza folytán a kii'. ítélőtábla ítéletét J. József vádlott büntetésének kiszabására vonatkozó részében a Bpn. 33. §-ának első bekezdése értelmében a II. Bn. 28. §-ában meghatározott semmisségi