Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

164 Büntetőjog. csak akkor volna megállapítható, ha a sértett ellen a följelentés folytán tényleg meg is indították a bűnvádi vagy fegyelmi eljárást. A Bv. 21. §-ának az a rendelkezése ugyanis, hogy e vétség miatt máganindítvány alapján indítják meg a bűnvádi eljárást és hogy a magánindítvány előterjesztésének határidejét attól a naptól kell számítani, amelyen a sértett az alapügyben hozott véghatározatról tudomást szerzett, nyilván csak arra. a/, esetre vonatkozik, ha a sértett ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás indult. A magánindítvány határidejének a sértettre kedvezőbb megállapításából tehát nem lehet azt a következtetést levonni, mintha a 2(1. ij-a a iá eső vétség egyáltalában meg se lenne állapítható akkor, ha a sértett ellen eljárást nem indítottak. Kitűnik ez abból a körülményből is. hogy a Bv. 34. S-a elteimében a 2 i. §-nak fenti rendelkezését a Btk. 220. §-a alá eső hamis vád vétsége esetében, tehát akkor is alkalmazni kell, ha a hamis vád folytán a vádlott ellen eljárás nem indult. A hamis váddal rokon jogi természetű hatóság előtt való rágalmazás megállapításának sem lehet tehát akadálya az a körülmény, hogy a sértett ellen eljárást nem indítottak. Ezek a jogelvek természetszerűleg csak akkor irányadók, ha a -értett ellen valóban adtak be szabályszerű följelentést, mert ha ez nem történt meg, a hatóság nem is kerülhetett abba a helyzetbei, hogy a vád valóságának kérdésében döntsön. (B. 1. 5453/1936./15. számú kúriai határozata Ilyen följelentés hiányában tehát nem lehet szó hatóság előtt való rágalmazás vétségéről sem. (1938. évi március hó 18. napján. — B. 1. .">2S7 i'37.s' Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. törvénycikk. 433. Átv. 5. §. — A szovjetrendszernek vagj egyes intézményeinek Eeldicsprése s ily módon kívánatos színben való feltüntetése kimeríti az Átv. 5. §-a szerinti izgatás tényálladékát. Nem zárja ki a bűnösséget, hogy az inkriminált szavakat tettes hozzá hasonló társadalmi osztályhoz tartozó egyének előtt tette. K. Az alsófokú bíróságok ténymegállapítása szerint 1986. évi június hó 30. napján 1b óra 56 perckor Sátoraljaújhelyről Miskolc felé induló személyvonat egyik ÍM. osztályú kocsijában Hernádnémeti és Felsőzsolea közötti útszakaszon .1. Jenő vádlott az. utasok előtt azt a kijelentést tette, hogy Szovjet-Öroszországnák négy milliós békebeli hadserege van, ott most rendezettebb viszonyok vannak, mint a cár alatt voltak, a. munkásviszönyok sokkal jobbak, mint nálunk, olt csak 4 órát dolgoznak naponta a munkások s a haszon közös kasszába megy. Az alsófokú bíróságok ebben a kijelentésben nem ismerték fel az 1921:111. t.-c. 5. §-ának első bekezdésében meghatározott vétségnek, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatását vagy megsemmisítését, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos úton való létesítését követelő, erre izgató, vagy mást felhívó cselekvőségnek, mint törvénybeli alkatelemnek fennforgását.