Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Rágalmazás, t'27—129. 1H1 Épen ezért a kir. Kúriának is az a meggyőződése, hogy a vádlott vadőrnek a 72.086/1895. számú Fin. rendelet 3. §-ának is megfelelő az az eljárása, hogy a vadorzáson tettenért sértett ellenséges mozdulatára, ennek lövését megelőzendő, a már célban tartott fegyverét a sértettre sütötte, a szükségszerűség által indokolva volt. fgy pedig a vádlott a cselekményt a jogos védelem határán belül követvén el% a kir. Kúria nem oszthatta a kir. ítélőtáblának azt az álláspontját, hogy a vádlott felmentésének jogalapját a jogos védelem határának megzavarodásából származott túlhágása képezné. Az a körülmény, hogy a sértett ínég nem vette célba a vádlottat akkor, amikor ez a fegyverét elsütötte, a jogos védelem megállapítását nem zárja ki. mert a jogos védelem a törvény szerint nemcsak a más ellen „intézett", hanem a még csak ..fenyegető" támadás esetén is büntetlenséget biztosít. Arról pedig, hogy a vádlottat a sértettel való hirtelen találkozás lepte volna meg olyannyira, hogy ennek következtében helyes ítélőképessége megzavarodott, már csak azért sem lehet szó. mert a megállapított tények szerint a vádlott a vadorzóval való találkozást az uradalmi segédtiszt utasítása folytán egyenesen kereste és ö lepte meg a sértettet akként, hogy ezt oldalról megközelítette és célra tartott fegyverrel megadásra szólította fel. (1937. évi november hó 11. napján.— B. II. 3527/937.) 429. Bv. 8. §. — A felhatalmazás szempontjából a csendőrség egyik része alatt, a csendőrség valamely szervezetét (pl. járőr) vagy intézményét (pl. kórház) kell érteni. Egy szolgálatot nem teljesített csendőrtiszt nem vonható e fogalom alá. K. A m. kir. Kúria a semmisségi panaszt elutasítja. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a közvádló jelentett be semmisségi panaszt a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján. ..mert az ítélőtáblának ti magánindítványt illetően az álláspontja téves". Ebben az ügyben a kir. ügyészség a Bv. 1. §-ába ütköző, a 3. £-ának 1. és 2. pontja szerint minősülő és a 8. §. 3. pontja értelmében felhatalmazásra üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt azért emelt* vádat, mert a vádlottak az inkriminált közleményben ..a m. kir. csendőrség tisztikarának egy részéről, illetve főhadnagyi rendfokozatban levő több tagjáról, közte B. Béla és I. István csendőrfőhadnagyokról" oly tényeket állítottak, amelyek valóság esetén a sértettekkel szemben bűnvádi vagy fegyelmi eljárás okai lehetnek. Az inkriminált közlemények idevonatkozó része azonban csupán azt tartalmazza, hogy 1930-ban a szombathelyi csendőrlaktanyában rajtakaptak egy civilbe öltözött, csendőrfőhadnagyot, amikor éjjel egy férjes aszszony lakásáról kijött. A sajtóközlemény eme tartalmára figyelemmel helytálló az alsófokú bíróságnak az az álláspontja, hogy ..a csendőrség" vagy a „csendőrség egyik része" sérelmére elkövetett rágalmazás vétségéről nem lehet szó. Egy csendőrfőhadnagy személyének a „csendőrség" intézményével való azonosDöntvénytár 1938. 11