Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Sajtóközlés hűsége. — Hatásán elleni érászuk. 410—421. sélője utján a vádlott felmentése miatt semmisségi panaszt, amelyet a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjaira alapított. A panasznak írásban beadott indokai szerint hü és igaz szellemű közlésiül nem lehet szó azért, mert a sajtóközleményeknek vád tárgyává tett részei, a főmagánvádló hátrányára lényegesen többet tartalmaznak, mint a vonatkozó nyomozási iratok. Ez a panasz alaptalan azért, mert ha a közleményeknek egyik másik adata, a nyomozás adataitól részben el is tér, ez az eltérés nem olyan természetű, amely a lényeget érintené. Nem alapos a panaszban vitatott az az álláspont sem, hogy a közlési engedély szabályszerűen megadottnak nem tekinthető azért, mivel azt nem a kir. ügyészség vezetője adta. Ugyanis a másodbírósági ítéletben hivatkozott 1919. El. 6/43/35. számú kir. ügyészi értesítésből nyilvánvaló, hogy a közlési engedélyt megadó kir. ügyész a kir. ügyészségi elnök utasítására járt el; márpedig a 2.100/1914. számú rendelet 67. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, a közlési engedély megadására fel lehet hatalmazni az ügyben eljáró hatósági tagot is. Ami az engedély írásbafoglalását illeti, e részben a hivatkozott rendelet 71. §-a kötelezően intézkedik ugyan, ámde ennek csupán az engedélyt megadó hatóság részéről van jelentősége, mert a kérelmezővel az engedély megadását a rendelet 71. §-a 5-ik bekezdése szerint szóval kell közölni, ami pedig, az engedélyt megadó kir. ügyész vallomása szerint megtörtént. A most előadottak, valamint a másodbíróság ítéletének vonatkozó indokai alapján, a m. kir. Kúria is arra a meggyőződésre jutott, hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemények a nyomozás adatait lényegében hív szellemben és igazán közlik. Ezért a vádlottnak e címen történt felmentése, megfelel a törvény rendelkezéseinek. Az ekként alaptalannak felismert semmisségi panaszt tehát, a Bpn. 36. §-ához képest, el kellett utasítani, a fömagánvádlót pedig a panasz tárgyalásával felmerült ügyvédi költség megfizetésére kellett kötelezni. (1937. évi október hó 6. napján. — B. I. 3174/1937.) A hatóság büntetőjogi védelméről szóló 1914: XL. törvénycikk. 421. Hv. 2. §. 2. bek., Btk. 301., 96. §., Hv. 6. §., Btk. 73,, 333., 344. §. — Hatóság elleni erőszak és könnyű testi sértés halmazata. — A megbízás túllépése. — Rablás és lopás elhatárolása! K. A k. Károly vádlott semmisségi panaszát, miután ez a vádlott a. kir. törvényszék ítélete ellen a bűnösség kérdésében csak a könnyű testi sértés vétségével kapcsolatban élt fellebbezéssel, a kir. Kúria is csupán erre a vétségre vonatkoztatta, s tekintve, hogy nevezett vádlott a bűnössége megállapítását ezzel a vétséggel kapcsolatban is csak azért tartotta sérelmesnek, mert nézete szerint az mint enyhébb beleolvad a súlyosabb ter-