Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Az ember élete elleni bűncselekmények. 399—401. 133 fogja többé bántalmazni, ami következetes ténykedésre mutat. De nem lehetett ily erős felindulásban J. József vádlott sem, akit akkor atyja részérő] semmiféle sérelem nem ért, ö az atyjának és testvérének puszta kézzel történt és súlyosabb következményekeit elő nem idézhető dulakodásának csak szemlélője volt és abba csak ölési szándékának kialakulása után avatkozott be. midőn látta, hogy fivére atyjával végezni nem tud. .Minthogy ezek szerint nem állapítható meg, hogy vádlottak ölési szándéka erős felindulásban keletkezett volna, a cselekményük a Btk. 280. §. szerint minősülő bűntett, amelynek elévülési ideje a Btk. 106. §. 1. pontja értelmében "20 év. ily hosszú idő pedig a bűncselekmény elkövetése óta el nem telt. M. Mihály vádlott védője semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. c) pont ja alapján bejelentett része arra is van alapítva, hogy mivel vádlott a bűncselekmény elkövetése idején 20-ik életévét be nem töltötte, a vádlott büntetése a Bn. 32. §-a értelmében 15 évi fegyházat meg nem haladhat, minélfogva a Btk. 106. §. 2. pontja szerint az elévülési idő 15 év lévén, ami eltelt, s így a vádlott büntethetősége megszűnt. A védő álláspontja téves, mert a kir. ítélőtábla helyesen állapította meg. hogy jelen esetben nem a Btk. 106. §. 2. pontjában, hanem a Btk. 106. 1. pontjában írt elévülési idő az irányadó, mert a Btk. 106. §-ának rendelkezéséből kitetszőleg az elévülési idő nem a vádlottra kiszabható legnagyobb büntetés után, hanem az elkövetett bűntettre megállapított büntetés után igazodik, és ebben a tekintetben az Fb. 71. §-a csak a fiatalkorú által elkövetett bűncselekményeknél tesz kivételt, már pedig vádlott a bűntett elkövetése idején 18-ik életévét betöltötte, s így fiatalkorúnak nem tekinthető. A vádlott által elkövetett bűntettre pedig a Btk. 280. §-a életfogytiglan tartó fegyházat ír elő. minélfogva az elévülési idő a Btk. 106. §. 1. pontja szerint 20 év. mely idő a cselekmény elkövetése óta el nem telt. (1938 évi február hó 9. napján. — B. II. 5156/037.) 401. Btk. 291., 310., 60. §. — A foglalkozás gyakorlásától való eltiltás mellőzése. K. Megjegyzi a kir. Kúria, hogy a kir. ítélőtábla tévesen észrer vételezte. miszerint az elsőfokú bíróság törvénysértéssel mellőzte J. Jenő vádlottal szemben — tekintve ennek 6 hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésbüntetését — a Btk. 291. §-ának második bekezdésében írt mellékbüntetés kiszabását. A Bn. 36. §-a ugyanis kifejezetten csak a Btk. 60. § ában érintett esetekkel kapcsolatban kívánt újítást hozni abban az értelemben, hogy míg addig kötelezöleg ki kellett mondani a foglalkozástól való eltiltást stb.-t a Btk. 60. §-ában hivatkozott minden esetben, azontúl már a bíróság belátására van bízva, hogy az ugyanebbe a körbe vágó. de enyhébb természetű (6 hónapot túl nem haladó büntetéssel sújtott) esetekben az említett mellékbüntetés alkalmaztassék-e vagy sem. A Btk. 290. és 310. §-a alá eső és a Btk. 60. §-ában foglalt megjelölés alá nem vonható cselekményekkel kapcsolatban azonban a törvény világos szövege szerint („eltilthatja") már a Bn. 36. §-ának hatályba lépte előtt is érvényben volt