Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)
Szemérem elleni bűncselekmények. — Az ember élete elleni 129 bűncselekmények. 395—397. gének jelentősége alig lehet, — tapasztalás szerint az ide vágó ügyek adatai, jelesül a sértett vallomása, a vádlott előadása, a szakértők véleménye, a tanúk vallomása stb. rendszerint kellő alapot nyújtanak a tényállás megállapítására. Ez az ellenérv így szintén elesik. Minthogy tehát a törvény helyes értelmezése, valamint a sértett nő erkölcsi és jogi erdeke egyaránt azt kívánja, hogy a közösülés büntetőjogi fogalma ne terjesztessék túl annak természetes, élettani határán: ez okból a jogegységi tanács az eléje vitt elvi kérdést e határozat rendelkező része szerint döntötte el. Kelt a ni. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának az 1937. évi június hó 11. napján megtartott ülésében. Hitelesíttetett ugyanennek a jogegységi tanácsnak az 1937. évi június hó Iti. napján megtartott ülésében. 396. Btk. 241., 250. §§. — Természet elleni fajtalanság. — Mellékbüntetés. A kir. Kúria jogegységi tanácsa: A jogegységi tanács kimondja, hogy mégsértette a törvényt a csurgói kir. járásbíróság B. 1384/1937/7. számú ítéletével, amelyben dr. K. Henriket a Btk. 241. §-ába ütköző természet ellen való fajtalanság két vétsége miatt a főbüntetésen fölül a Btk. 250. §-a alapján 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú Kifüggesztésére mint mellékbüntetésre ítélte, — holott a Btk. 250. §-a értelmében hivatalvesztés, mint mellékbüntetés kiszabásának csupán a Btk. XIV. fejezetében megállapított bűntett esetében van helye, — a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése pedig e törvényhely alapján egyáltalán nem mondható ki. (1938. évi március hó 18. napján. — B. I. 6083/937.) Az ember élete elleni bűntettek és vétségek. 397. Btk. 278., 89. §. — Előre megfontolt szándék. — Bünösségi körülmények mérlegelése. K. A kötelezően irányadó tényállás szerint P. Pál vádlott és ágyasa K. Katalin mint keresztszülők hivatalosak voltak az egyik cigánycsaládnál 1936. november 19-én este megtartani szándékolt keresztelés! lakomára. Cigányszokás szerint a lakoma italszükségletéről a keresztszülőknek kellett gondoskodniok. — P. Pál vádlottnak nem volt elég pénze az ital beszerzésére. — A keresztelés napját megelőző este kártyán próbált szerencsét, de sikertelenül. Nemcsak nem nyert, hanem utolsó fillérét is elvesztette. Este 1l> órakor lefeküdi és töprengeni kezdett, hogy mi módon juthatna pénzhez. Töprengés közben gondolatai E. Ernő sértettnél állapodtak meg, akit már régebben ismeri, inert ócskavasat szokott nála vásárolni. Tudta, hogy nagyobb összegű pénzt szokott magánál tartani. Tudta azt is, hogy rendszerint egyedül tartózkodik az ócskavastelep hátsó részén lévő irodájában, sőt néha az egész telepen sincs kívüle senki. Úgy vélte tehát a vádlott, hogy sértett megölése és pénzének ilyen módon való megszerzése nem Döntvénytár 1938. Q
