Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)
122 Büntetőjog. érintő állitások tekintetében indítvány előterjesztésére saját személyükben is jogosultak. Ezért a m. kir. Kúria magánindítvány hiánya okából való felmentésnek nem látta helyét. (1937. évi október hó 6. napján. — B. I. 3177/1937.) A pénzhamisítás. 391. Btk. 203., 205. §., Bn. 50. §. — I. Nem irányul pénzhamisítás elkövetésére annak szándéka, aki a pénzhamisításra irányuló tervet s annak megvalósítására irányuló cselekményeket a rendőrséggel közli. — II. Csalást követ el az. aki pénzhamisításra ajánlkozás ürügye alatt beférkőzik a pénzhamisításra készülő személy bizalmába s ezen az alapon az illetőt a'rra birja rá. hogy neki pénzhamisításra szolgáló eszközök beszerzésére pénzt adjon, amit magának tartott meg. .) in. kir. Kúria végzésének indokolásából:, K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be: a) a kir. főügyész, mert a kir. ítélőtábla U. E. vádlottat a pénzhamisításra irányuló szövetség vétségének vádja alól felmentette, b) V. E. vádlott, mert a csalásbán sem érzi magát bűnösnek és a büntetés enyhítése végett. A m. kii'. Kúria a semmisségi panaszokat, a Bpn. 36. §-ának 1. bekezdése alapján elutasította; mert azokat alaptalanoknak találta. U. E. vádlott részleges felmentése jogi tévedés nélkül történt, mert abból a megállapított tényből, hogy nevezett vádlott a pénzhamisításra irányuló tervet és az annak megvalósítására irányuló cselekményeket a rendŐrséggel közölte, a kir. ítélőtábla helyesen vonta le azt a következtetest, hogy U. E. vádlott szándéka nem irányult a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésére és ebből folyólag a részleges felmentés indokai helytállók. A csalás vádja tekintetében U. E. vádlott azzal védekezik, hogy a L. I. vádlottól pénzhamisításhoz szükséges ezüst beszerzésére kapott 100 pengői azért tartotta meg magának, mert ebben az ügyben sokat futkosott és kiadásai is voltak. Ez a védekezés nem helytálló. Maga vádlott beismeri, hogy L. E. vádlottat abban a, íriszemben tartotta, hogy vele pénzhamisításra komolyan szövetkezik és ezért kapott tőle különböző összegeket, holott a pénzhamisításra való ajánlkozása nem volt komoly, mert nyomban jelentést tett a rendörségen. Ebből a tényállásból okszerűen következik, hogy vádlottnál a pénzhamisításra való ajánlkozás csupán ürügy volt arra. hogy ilyen módon sértett bizalmába férkőzve, reábírja öt arra. hogy részére pénzhamisításra szolgáló eszközök beszerzésére pénzt adjon, amit azután majd magának megtart. Ez a cselekmény a vádlott terhére megállapított csalás összes alkotó