Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 31. 1937-1938 (Budapest, 1939)

Száiidéli és (/oiiáafhinsáy. — Büntetéskiszabás. 381-^383. 11" tetés rendkívüli enyhítésének kedvezményét találta indokoltnak, és ezért vádlottat a Btk. 92. §-ának alkalmazásával fegyház helyett, a legkisebb mértékben kiszabott börtönnel büntette. (1937. évi december hó 9. — B. III. 3-17.Vi>37.) 382. Btk. 89. §. — Büntetéskiszabás. — Nem enyhítő körülmény a nem felfedező jellegű beismerés. K. A m. kir. Kúria a vádlott semmisségi panaszát, mini alaptalan perorvoslatot a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasította, viszont a közvádló semmisségi panaszának helyt adott mert az alsóbíróságok által a vádlottra kiszabott 3 évi fegyházbüntetés túlenyhe. Helyesen mutat rá panaszának írásbeli indokaiban a kii-, főügyész arra. hogy az alsóbíróságok a gyújtogatás esetében tévesen vették enyhítő körülménynek az alacsony műveltségi fokot és ugyancsak tévesen írták a vádlott javára a felfedező beismerést. A vádlott ugyanis írni olvasni tudó 27 éves egyén, ki az elemi iskola 4 osztályát végezte, tehát még jobban beláthatta a gyújtogatás súlyát és az abban rejlő nagy veszélyt, amivel iskolázottság és bővebb élettapasztalat nélkül is mindenki tisztában van. A vádlott nyomozati beismerésének nem volt felfedező jellege, mert nem ez a beismerés, hanem egyéb jelenségek, főként pedig tárgyi bizonyítékok vezettek a tettes kilétének nyomára és a vádlott bűnösségének megállapítására is. Egyébként is ez a beismerés, mint amelyet a vádlott már a vizsgálóbíró előtt visszavont, megbánásra nem mutat, minélfogva az a bűnösség fokának megítélésére befolyást nem gyakorolhat. De nem jöhet számba az alsófokon súlyosítóként mérlegelt károkozás sem a kisebb mérvénél fogva, mert ez a gyujtogatásnak bennrejlő eleme. Ellenben helyesen vették az alsóbíróságok enyhítő körülménynek a vádlott büntetlen előéletét és súlyosítónak a cselekmény bosszúból fakadó aljas indokát. Súlyosító azonban még a kir. főügyész által ilyennek felismert az a körülmény, hogy a vádlott a sértett vályogból épített házát oly időben gyújtotta fel. amikor a benne lakók első álmukban a legmélyebben aludtak, g ennek folytán közel volt annak veszélye, hogy az égő ház rájuk omlik, s bennégnek. Súlyosító körülménynek találja a m. kir. Kúria ezenfelül azt is. hogy hét személynek, köztük nehezen kimenthető három gyermeknek, tehát sokaknak élete forgott veszélyben. A kiemelt súlyosító körülményekkel szemben a vádlott büntetlen előélete rendkívüli nyomatékkal esik ugyan latba, s a Btk. 92. §-ának alkalmazására is vezet, azonban nem indokolja azt a nagymérvű enyhítést, amit az alsóbíróságok a főbüntetés kiszabásánál gyakoroltak. (1937. évi november hó 2!i. napján. — B. 111. 4356/9371) 383. Btk. 89. §. — Büntetéskiszabás. — I. Nem lehet enyhítő körülményként figyelembe venni a nős családi állapotot olyan