Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

6U Pénzügyi jog. 218. K. K. H. Ö. 59. §. (1) bek. — E bekezdésben foglalt azt a, szabályt, hogy a hátralékosnál vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól feloldása iránt nincs helye igénykeresetnek, nem lehet alkalmazni abban az esetben, amikor a végrehajtást szenvedő azt vitatja, hogy a foglalás nem a hátralékosnál, illetőleg nem a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személy lakásán történt. (Kb. 17.849/1934. P. sz. — M. K. LIV. évf. 44.) 219. K. K. H. Ö. 71. §. — A kereskedelmi törvény 300. §-án alapuló kereskedelmi zálogjog, a köztartozások behajtásával szemben, a hitelező részére nem biztosít előnyt és nem ad jogot arra, hogy a hitelező az árverésen befolyt vételárnak kezéhez való kiutalását igényelhesse. (Kb. 15.945/1935. P. sz. — 1927. E. H. — 1936. febr. 8/— Pod. 1937. évi 1. f. 14.) 220. K. K. H. Ö. 71. §. — Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján a bírói úton szerzett zálogjog érintené a köztartozás fejében korábban szerzett zálogjogot és annak érvényességét gátolná. <K. K. H. Ö. 71. §. (8) és 86. §. (2) bek.) — (Kb. 23.381/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 6.) 221. K. K. H. Ö. 86. §. — A csődnyitást megelőzőleg esedékessé vált közadókat és azokat az illetékeket, amelyeknek tárgya a, csődnyitás előtt keletkezett, a csődtömeggondnoktól abban az esetben sem lehet követelni, ha azokat a fizetési meghagyásnak a csődtömeggondnok kezéhez való kézbesítésével, csak a csődnyitást követőleg érvényesítették. Kb. A K. K. H. ö. 86. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy: „csőd esetében a köztartozások érvényesítésére, bejelentésére és a bejelentett követelések elsőbbségének meghatározására nézve a csődtörvény (1881: XVII. t.-c.) határozmányai irányadók". A K. K. H. ö. 86. §-ának (4) és (5) bekezdése pedig azt rendeli, hogy „a csődnyitás után esedékessé vált és a tömeget terhelő folyó közadókat, ideértve a csőd tartamának ideje alatt keletkezett jogügyletek után járó illetékeket is, mint rendes folyó kiadásokat, a tömeg jövedelméből, lejárat szerint, a tömeggondnok köteles fizetni. Nemfizetés esetében az említett követelések elsősorban a csődtömegből, másodsorban pedig a csődtömeggondnoktól közadók módjára hajtandók be abban az esetben, ha ez a tömeg jövedelméből a fizetést nem teljesíti akkor, amidőn az a tömeg jövedelméből teljesíthető lenne, vagy teljesíthető lett volna". A K. K. H. ö. 86. §. (1) bekezdésének alapja a csődtörvény 2. §-ának az a határozmánya, amely szerint „a közadós vagyona, amelyre a csőd kiterjed, azon hitelezők kielégítésére szolgál, akiknek követelései a csődnyitás idejekor fennállottak". Ezek a követelések: a csődhitelezőknek a követelései, akik ezeket a csődtörvény 126. §-a értelmében, a 127—129. §-okban előírt módon a csődbíróságnál, a törvényben meghatározott sorrendben való kielégítés céljából, bejelenteni tartoznak. Ezeknek a tartó-