Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
48 Pénzügyi jog. valóan azért nem, mert az utasítás ennek alkalmazottait nem kívánta köztisztviselőknek minősíteni, aminthogy azok tényleg' nem is azok. Ezek a tisztviselők ugyanis nem az államnak, hanem az intézménynek szerződéses alkalmazottai és az állammal szemben, az alkalmazásból eredő semmiféle igénnyel nem bírnak. Az említett iroda épúgy, mint a külkereskedelmi hivatal személyzete az állami költségvetésben nem szerepel, holott az összes állami hivatalok és intézmények szerződéses és tiszteletdíjas alkalmazottainak illetményei az állami költségvetésben elő vannak irányozva és az alkalmazottak létszámába is fel vannak véve. A külkereskedelmi hivatal alkalmazottainak illetménye költségvetésileg nincsen előirányozva, s a költségvetésbe felvett létszámban nem szerepelnek. A külkereskedelmi hivatal költségeit a hivatal ténykedésével kapcsolatos bevételekből fedezik, de azok szintén nincsenek költségvetésileg előirányozva, és csak amennyiben azok a kiadások fedezésére nem elégségesek, történik gondoskodás a hiánynak „hozzájárulás" formájában való fedezéséről. Az 1934/35. évi állami költségvetésben a Miniszterelnökség fejezet, Miniszterelnökség költségei cím külön rovatán volt ilyen hozzájárulás előirányozva. Jelenleg ez a hozzájárulás a kereskedelemügyi tárca, Központi igazgatás cím külön rovatában van előirányozva. Minthogy ezek szerint a m. kir. külkereskedelmi hivatal alkalmazottait nem lehet állami alkalmazottaknak minősíteni, e minőségükben kapott illetmények nem mentesek a jövedelemadó alól. (381/1935. P. sz. — 1915. E. H. — 1936. máj. 28. — Pod. 1936. évi 4. f. 23.) 159. J. V. H. Ö. 8. §. — A jövedelemadó kivetése során, a házbirtokból származó jövedelem kiszámításánál, termelési és kezelési költségek címén, a J. V. H. Ö. 11. §-ának 2. pontja alapján, az épületek nyers bevételéből (haszonértékéből), a tényleg felmerült és az adókötelest igazoltan terhelő tatarozási és karbantartási költségeknek a teljes összegét kell levonásba líozni. abban az esetben is, ha a házbirtokos adózó, a végeztetett tatarozási és karbantartási munkálatokkal kapcsolatosan olyan házadókedvezményben részesül, hogy ezen kedvezmény alapján a tatarozási és karbantartási munkálatok költsége egy részének a. levonását, az államkincstár, az adózó kivetett házadójából és járulékaiból megengedi. (Kb. 293. számú jogegységi megállapodás. — 1937. jún. — Pod. 1937. évi 3. f. 70.) 160. J. V. H. Ö. 9. §. (2) bek. — A vagyontárgyak értékének eszmei emelkedését vagy csökkenését — a jövedelemadó tekintetében — nem lehet jövedelemként, illetve teherként számításim venni. (Kb. 11.745/1936. P. sz. — 1925. E. H. — 1936. okt. 24. — Pod. 1937. évi 1. f.) 161. J. V. H. Ö. 12. §. 3., 4. bek. — A jövedelemadó alapjának meghatározásánál az összes jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből az adózót terhelő és az adóévet megelőző) év-