Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

A személyiséf/ joga. — Szerzői jog. HH6—687. 279 sülét, amely bálokat és kirándulásokat rendez, az alperes mulatóhelytulajdonos. Az L rendű felperes az iskolájának elnevezésében, a II. rendű felperes a nevében, az aljteres az üzlete megjelölésében használja első helyen az ,,Atelier" szót. A felperesek azt állítják, hogy az Atelier szóról már egy-kél éve őkei ismerik fel Budapesten és így az alperes az Ő sérelmükre használja az „Atelier Kar" elnevezést s ezzel a felperesek működését, céljait veszélyezteti, nekik jogellenesen kellemetlenségeket okoz. (... Mint a fejben ...) A fellebbezési biróság elutasító ítélete tehát anyagi jogszabályt nem sért. (1936. szept. 16. — P. ÍV. 3354/1936.) Szerzői jog. 687. Szjt. 5., 6. §. — Kiadói jogok átruházása. — Kiadói szerződés megsértése folytán elkövetett szerzői jogbitorlás új kiadás látszatát keltő külalak alkalmazásával. — A kiadói jogoknak az egyik .szerződő fél — kiadó — részéről átruházása az általános magánjogi elvek szerint, amelyektől eltérő rendelkezést sem á K. T.-nek a kiadói ügyletre vonatkozó rendelkezései, sem a Szjt. nem foglalnak magukban, általában a másik szerződő fél — a szerző — beleegyezése nélkül is lehetséges, ha azt a felek eleve ki nem zárták. Önként értetődik azonban, hogy a kiadó a jogait csak azok között a korlátok között ruházhatja át. amelyek őt is terhelik a szerzővel szemben. K. Az A. könyvkiadó vállalat a felperes által kiadott írói müvének oss/.es. még nála megmaradt példányait, körülbelül 500 darabot, füzetlen állapotban (ú. n. kruda példányok) eladta a L. r.-t. könyvkiadó vállalatnak, s ettől azok egy más könyvkiadó vállalat, a <í. rt. közbenjöttével az alperesi részvénytársaság tulajdonába kerültek. Az alperes a perbeli adatok szerint kiadói ügyletekkel szintén iparszerűen foglalkozik. Minthogy tehát a mű összes hátramaradt és tekintélyes szánni példányainak elidegenítése kiadóvállalat részéről történt, kiadóvállalat szerezte meg azokat és az első elidegenítő ügylet után is kiadóvállalat tulajdonába kerültek, kétségtelen, hogy az elidegenítés, illetve a szerzés azzal a célzattal történt, hogy a példányok könyvárusi forgalomra képes állapotba helyezve, összefűzve és fedőborítékkal ellátva, a vevő részéről könyvárusi forgalomba bocsáttassanak. Az A. vállalat tehát átruházott bizonyos jogokat, amelyek 51 a kiadói szerződés, illetőleg a törvény értelmében a felperes által átengedett egy kiadásra vonatkozóan kizárólag megillették és amelyek sajátos kiadói jogok, inert a munka alkotó részének, a címlap szövegének a mű kiegészítése céljából való többszörösét, a mű példányainak forgalomba helyezését (K. T. 515. §.) és a mű kiállítása felöli rendelkezéséi (K. T. 523. §.) foglalják magukban.