Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

268 Személyi és családi jog. felépült D.-u. 14. számú házra vonatkozó és az A. és C. alatt csatolt okiratokba foglalt, élők közt létesült jogügyletekre alapítható jogát. Majd ezt követően felperes arra jogosíttatta fel magát, hogy a lefoglalt jogot a végrehajtási törvény 132. §-a értelmében érvényesítse. Mint ilyen jogosult terjesztette elő azután felperes a jelen perben azt a kereseti kérelmet, hogy az alperesek köteleztessenek'annak tűrésére, hogy a felsorolt ingatlanok tulajdonjoga a karlócai szerb patriarkátus tulajdonát tevő és a karlócai szerb patriarkátus Nagy Igazgató Tanácsának kezelése és rendelkezése alatt álló Elidegeníthetetlen Alap nevére bekebeleztessék. A másodlatban csatolt, nem kifogásolt A. és C. alatti okiratok bizonysága szerint az a jogügylet, amelyet a karlócai szerb nemzeti egyházi alapok és alapítványok igazgatóságának kezelése alatt álló Elidegeníthetetlen Alap képviseletében B. Gy. akkori szerb pátriárka az I. rendű alperessel (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) kötött, az 1902. évben létesült és 1902. évi november hó 5*én részesült uralkodói jóváhagyásban. A II. rendű alperessel ugyanazon alap képviseletében ugyancsak B. Gy. által kötött szerződést pedig — amely egyébként legfelsőbb jóváhagyással ellátva nincs — II. rendű alperes 1907. évi február hó 6-án. mig B. Gy. 1907. évi február 5-én írta alá. A jogügyletek létrejöttének időpontját s azt a köztudomású tényt tekintve, hogy a jogügyletek kötésekor Magyarországon a görögkeleti szerb egyház mint egységes, önálló, autokephal egyház a karlócai görögkeleti metropolia elnevezés alatt állott fenn, — nyilvánvaló, hogy ha és amennyiben a szóbanforgó jogügyletek alapján az akkor még a karlócai szerb nemzeti egyházi alapok és alapítványok igazgatóságának kezelése alatt állott Elidegeníthetetlen Alap valamely jogot szerzett, úgy e jogszerzés a jelzett egyház vagyonköréhez tartozó alap javára történt. Időközben azonban a nevezett egyház állapotában igen jelentős változás állott be. Köztudomású tény, hogy a világháború s a trianoni szerződés az integer Magyarországon volt. eredetileg egységes görögkeleti szerb egyházat részekre szakította. A m. kir. igazságügyi miniszternek a budapesti kir. törvényszék megkeresésére adott 14.724/1935. számú válasziratából megállapítható az a különben felperes részéről is valónak elfogadott tény, hogy az 1920. december 13-án kelt szerb, horvát, szlovén királyi rendelet a karlócai patriarkátust a belgrádi patriarkátusba olvasztotta be és egyúttal a karlócai szerb nemzeti egyházi alapok és alapítványok igazgatóságának jogkörét is megszüntette és e jogkört a felperes által a 32.022/1926. számú keresettel alperesként peresített Nagy Igazgató Tanácsra ruházta át. A m. kir. igazságügyminiszter 11.724/1935. számú válaszából mint a Pp. 268. §-a alapján beszerzett külföldi jogszabály tanúsításából kitűnik ugyan, hogy a jugoszláv hivatalos lap 1932. évi november hó 24-én megjelent számában közzétett jugoszláv egyházi törvény 14. §-a oly rendelke-