Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

2b2 Személyi és családi jog. Személyi és családi jog. Az ember. 673. Mt. 18. §., 1877: XX. t.-c. 8. §., 1874: XXIII. t.-c. 2. §. — Kiskorúság meghosszabbítása iránt indított per folyama alatt kötött házasság hatása. — L Az egyszer joghatályosan megszűnt kiskorúságot és ezzel kapcsolatban megszűnt apai hatalmat többet visszaállítani nem lehet. — II. Az 1877. évi XX. törvénycikk 8. §-a csak a korhatár betöltésével bekövetkező teljeskorúsággal szemben teszi lehetővé a kiskorúság meghosszabbítását és a í). ^. harmadik bekezdése szintén csak ebben az esetben, — a „jelen törvény értelmében beadott kérvény'' esetében — ad jogot a gyámhatóságnak arra, hogy a kiskorúnak teljeskorúvá váltát ideiglenesen, a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig felfüggeszthesse. — III. A teljeskorúságnak nem a korhatár betöltésével, hanem az 1874. évi XXIII. törvénycikk 2. §-a alapján való beállása esetében és ezzel szemben sem a kiskorúság meghosszabbításának, sem a teljeskorúság felfüggesztésének helye egyáltalában nem lehet. — IV. Annak a körülménynek, hogy a házasságkötés csak akiskorúság meghosszabbításairánt indított per folyama alatt történt, a per főtárgyára kihatása nincs. A családi állásra vonatkozó perekben nem a keresetindítás, hanem az ítélethozatal idejében fennálló állapot az irányadó, ezért a jogi döntésnél a per folyama alatt megkötött házasságot is figyelembe kell venni. K. A nők teljeskorúságáról szóló 1874. évi XXIII. törvénycikk 2. §-a értelmében minden nő, tekintet nélkül életéveire, férjhezmenetelével teljeskorúvá lesz és teljeskorúságát akkor is megtartja, ha 24. életévének betöltése előtt özvegységre jut, férjétől bíróilag elválasztatik. vagy házassága feloldatik. E szakasznak második része azt az általános jogelvet juttatja kifejezésre, hogy az egyszer joghatályosan megszűnt kiskorúságot és ezzel kapcsolatban megszűnt apai hatalmat többet visszaállítani nem lehet. Ugyanezt fejezi ki a gyámügyről szóló 1877. évi XX. törvénycikk 9. §-ának második bekezdése, amelynek értelmében a teljeskorúság elérése, vagyis a 24. életév betöltése után a kiskorúság meghosszabbítását kérelmezni többé semmiféle alapon sem lehet. Az 1877. évi XX. t.-c. 9. §-ának harmadik bekezdésében foglalt-rendelkezés is abban leli indokát, nehogy a kiskorú a 24. életévének betöltésével a per folyama alatt teljeskorúvá váljék és ezzel a kiskorúságának meghosszabbítására irányuló és alaposnak látszó per sikere meghiúsuljon. A most hivatkozott törvényszakaszokban kifejezésre jutó általános jogelvre tekintettel a jelen per sorsa kizárólag azon fordul meg. vájjon az alperes teljeskorúsága az 1936. évi április hó 11. napján megkötött házassága folytán beállott-e vagy sem. különös tekintettel az árvaszék ama határozatára, amely szerint az alperes férjhezmenetele folytán bekövet-