Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Bevezető szabályok. 669—670. 257 sége nem volt egyöntetű, hanem a gyermek kisebb korában kevesebb összeget tett ki. mint a növekvő korban, hogy a tartás szűkösen havi Í5— 20 P-ből fedezhető volt, hogy a felperes az utólagos megtérítéssel számot tevő tőkéhez jut, figyelemmel arra, hogy alperes a 7. sorsz. alatti vallomása szerint VI. rangosztályu fizetést kap. (havi 560 P.). de azonfelül is van foglalkozása alapján némi jövedelme (havi 185 P.), viszont az első felesége részére ez idő szerint havi 400 P-t kell fizetni, ily vagyoni helyzetben pedig az alperesre az egy összegben való megtérítés nagy anyagi megterheléssel jár, figyelemmel végül arra is. hogy a felperesre a külföldi átutalás számottevő külön kiadást fog jelenteni: mindezek mérlegelésével a kir. Kúria a felperes által érvényesített 4035-90 M. + 20% felárnak megfelelő 6625 P 33 f. helyett mind a két peres félre méltányosan 3500 P-ben állapította meg az alperes által a felperesnek megfizetendő összeget s alperest ebben marasztalta. Nem alapos alperesnek az átértékelési törvény (1928: XII. t.-e.) alapján emelt perbeli kifogása, mert az alperesnek a felperes által tett kiadások megtérítése iránti kötelezettsége eddig sem külföldi pénznemben, sem magyar koronában megállapítva nem lett s így felperesnek erre a követelésére nem vonatkoznak az említett törvény által előírt érvényesítési szabályok. A törvényes kamatot a kir. Kúria a kereset beadásától mint fizetési felszólítástól ítélte meg. (1936. nov. 17. — P. III. 2473/1936.) 669. Külföldi jog alkalmazása bérleti szerződésből folyó jogvita elbírálásában. K. A jelen esetben a felperes bérbeadó, úgyszintén annak a bérbe adott ingatlan tekintetében a társtulajdonosa, a felperes felesége osztrák állampolgárok: a kereset alapját tevő bérleti szerződés osztrák területen létesült és ugyanott fekvő ingatlan bérbeadását, illetve bérbevételét tárgyazza. A szerződés létesültének és teljesítésének a helyénél fogva ezért nemzetközi magánjogunk elvei szerint a peresfelek közötti jogvitára az osztrák jog szabályai alkalmazandók. (1936. okt. 28. — P. VI. 2919/1936.) 670. Teljesítés helyének törvénye, mint az átértékelés megengedhetőségének kérdésére irányadó jog. — Az a kérdés, hogy valamely követelés átértékelése igényelhető-e s ha igen, mily mérvben, a teljesítés módját és mértékét érinti. Ebből következik, hogy az átértékelés megengedhetőségének kérdésében ellenkező megállapodás hiányában a teljesítés helyének törvényét kell alkalmazni. K. Az adott esetben úgy a hitelező, mind az adós külföldi, és pedig a nem vitás tényállás szerint a hitelező (a felperes) németországi, az adós (a III. rendű alperes) pedig romániai cég. Ha kereseti követelés átértékelésének kérdését a hitelező és az adós állama között létrejött nemzetközi egyezmény szabályozná, a nemzetközi magánjog értelmében ez volna irányadó abban a kérdésben, hogy a kereseti követelés átértékelésének van-e helye. Döntvénytár. 193/. 1?
