Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Becsületsértés. 643—644. 227 644. Bv. 1., 3. §. második bekezdésének 2. pontja, 9. §. 4. pont. — Kbtk. 46. §. — Bp. 434. §. 3. bek., Bp. 382. §., Bpn, 31. §. 2. bek., Te. 125. §. — I. Nem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóságsértésként, hanem a Bv. 1. §-ába ütköző, a 3. §. második bekezdésének 2. pontja szerint minősülő és a 9. §. 4. pontja alapján felhatalmazásra üldözendő rágalmazásként minősül az a tényállítás amely — bár burkoltan — azt tartalmazza, hogy a kir. járásbíróság az ítélkezése alá tartozó ügyben tudatlanul és elfogultan határozott. — II. A semmiségi panasz elkésett bejelentésének nem szolgálhat mentségéül az, hogy a késést az vonta maga után, hogy az ítélet szóbeli indokolásától lényegesen eltért az ítélet írásba foglalt indokolása: az ítélet indokolása ellen ugyanis nem lehet semmiségi panasszal élni. — III. A Te. 125. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazása vagy mellőzése tárgyában nincs helye semmiségi panasznak. K. Semmiségi panaszt jelentettek be: a közvádló a Bp. 385. §. 1. b) p. alapján a téves minősítés miatt, a II. Bn. 28. §-a alapján a büntetés súlyosbítása végett: a vádlott az ítélet kihirdetésekor a Bp. 385. §. 1. a) p. alapján a bűnösség megállapítása miatt, a Bn. 1. §-ának és a Te. 125. §-ának nem alkalmazása miatt, azután a panasz írásbeli indokolásában a másodfokú ítélet egész indokolása és annak külön is kiemelt különböző részei ellen. E panaszok közül a Bp. 434. §. ;). bek. értelmében vissza kellett utasítani a Bn. 1. §-ának nem alkalmazása miatt bejelentettet azért, mert a Bn. 10. i;-a értelmében csak a közvádló élhet és pedig a Bn. 1. §-ának alkalmazása miatt semmiségi panasszal: a Te. 125. §-ának nem alkalmazása miatt bejelentettet azért, mert a Te. 125. §-a szerint való rendelkezés nem vonható azok alá a határozatok vagy intézkedések alá. amelyek miatt a Bp. 384., 385. §-ai és a II. Bn. 28. §-a értelmében semmisségi panasz használható, maga a Te. pedig e részben külön intézkedést nem tartalmaz: az utólagos írásbeli indokolásban bejelentetteket végül azért, mert azok bejelentése elkésett. Igaz ugyan, hogy az utóbbi panaszok egy részére vonatkozólag a vádlott azt adja elő. hogy azokat az ítélet kihirdetésekor azért nem jelentette be. mert az ítélet szóbeli indokolása lényegesen eltérő volt az írásbelitől; ez az előadás azonban közömbös, mert az indokolás ellen különben sincs helye semmiségi panasznak. A vádlott által a Bp. 385. ij. 1. a) pontjára utalással a bűnösség megállapítása miatt bejelentett semmiségi panasz alaptalan abban a részében, amely a sz.-i kir. járásbíróság elnökéhez 1934. június 22-én érkezett 1934. El. III. B. 65. sz. beadványra vonatkozik. Ebben a beadványban azt mondja a vádlott, hogy miután a vidéki járásbíróságoknál a végrehajtási ügyekben elszomorító esetekét tapasztalt, mindent elkövetett, hogy a sz.-i járásbíróságnál folyamatban levő ügyében a végrehajtási trükkökkel szemben védve legyen. Az eljárt-bíró azonban. 15*