Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

224 Büntetőjog. panaszát a Bpn. 36. §-ának 1. bekezdése értelmében el kellett utasítani. (1936. december 1. — B. I. 4572/1936.) K. H A kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott és védője a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján, a bűnösség megállapítása miatt jelentettek be semmisségi panaszt. Perbeli előterjesztéseikből megállapíthatólag a bűnösség megállapítását azért sérelmezik, mert a vádlott a vádbeli cikket a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitányságánál működő sajtóiroda vezetőségétől nyert felvilágosítás alapján és engedélyével hiv szellemben és igazán közölte, így a St. 44. §-ához képest bűnvádi felelősségre nem vonható. A védekezésből megállapíthatólag tehát a semmisségi panaszok valójában a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára vannak alapítva. A kir. Kúria azokat ilyen értelemben vette felülvizsgálat alá. Ezek a semmisségi panaszok'nem alaposak. A kir. ítélőtábla ugyanis tényként állapította meg, hogy a vádlott a kérdéses bűnügyi nyomozásról kapott ugyan értesítést a sajtóiroda helyettes vezetőjétől, — ez az értesítés azonban nem tartalmazta cikkének azt a vádbatett részét, mely miatt az alsófokú bíróságok a vádlott bűnösségét megállapították. Egybevetve a vádbeli sajtóközlemény tartalmát a kérdéses nyomozási ügyről a sajtóiroda részéről adott felvilágosítások tartalmával a kir. Kúria is úgy találta, hogy az alsófokú bíróságok helyesen állapították azt meg, hogy a vádlott közlése nem történt hiv szellemben és igazán. A vádlott a kapott információn felül írta azt cikkében, hogy a főmagánvádló több izben kötött már gyanús üzletet, — az alvilággal összeköttetést tartott fenn és állandó orgazdája volt a kasszafuró betörőknek. Ez a cikkrész pedig rágalmazó tényállításokat foglal magában. Mindezeknél fogva a vádlottat a St. 44. §-ában meghatározott feleletmentesség nem illeti meg és bűnösségének megállapítása tévedés és jogszabálysértés nélkül történt. Ehhez képest az alaptalan semmisségi panaszokat a Bpn. 36. §-ának 1. bekezdése értelmében el kellett utasítani. (1936. december 1. — B. I. 4573/1936.) K. III. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a főmagánvádló képviselője a II. Bn. 28. §-a alapján súlyosbításért, — vádlott és védője pedig a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a bűnösség megállapítása miatt jelentettek be semmisségi panaszt. A^főmagánvádló képviselője írásbeli indokolást is adott be. Ezt azonban mint elkésettet a Bpn. 33. §-a értelmében vissza kellett utasítani. A kir. ítélőtábla ítélete ugyanis az 1936. évi június hó 20. napján lett a főmagánvádló képviselője előtt kihirdetve, — s ő az írásbeli indokolást az 1936. évi november hó 12. napján, tehát a Bpn. 31. §-a értelmében alkalmazandó Bp. 388. §-ában meghatározott 8 napi határidő eltelte után adta be. A bűnösség megállapítását a vádlott és védője azért tartják sérelmesnek, mert a vádlott a vádbeli cikket a m. kir. államrendőrség b.-i főkapitányságánál működő sajtóiroda vezetőségétől nyert felvilágosítás alap-