Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

222 Büntetőjog. gyanúja miatt általa üldözőbe vett Y. sértettet utolérte, őt hátulról, majd elölről is bottal megütötte; ezt a sértett eltűrte s bár a baltája átadását megtagadta, de egyúttal azonnal megfordult, távozott és ezen közben lőtte őt meg X. vádlott és pedig az elsőfokú ítéletben elfogadott tanúvallomások szerint hátulról; egyébként a vádlott a sértettet személyesen ismerte. Ezek szerint Y. sértett ellentállást, támadást az erdőőrrel szemben nem tanúsított, magatartása, veszélyes, vagy fenyegető nem volt, sőt inkább menekülési szándékát mutatta. A 72.086/1896. F. M. rendelet 3. §. 2. pontjában kimondott fegyverhasználati jogosultság a 4. §-ban foglalt korlátozásoknak van alávetve s e §. első bekezdésének értelme szerint csak valamelyes ellentállás, vagy támadás esetén érvényesül, ámde a jelen esetben ilyen nem történt s ezért a fegyverhasználat jogossága X. vádlott javára megállapítható nem volt. (B. I. 5009/1936.) A sajtóról szóló 1914: XIV. törvénycikk. 640. St. 44. §., Bv. 1. és 3. §. 1. pont, Bp. 385. és 388. §§., Bpn. 31., 32. és 36. §§., 2500/1914. M. E. sz. rendelet 67. §. III. tétel, 70. §. és 71. §. 5. bekezdés. — A sajtóközlemény szerzője ellen, aki a felvilágosításokat a (budapesti) rendőrségi sajtóiroda hivatali helyiségében a felvilágosítások megadására feljogosított hivatali személytől nyerte és ennek megfelelően hív szellemben és igazán írta meg cikkének vád tárgyává tett részét, a St. 44. §-a szerint bűnvádi eljárásnak nincs helye. A közleménynek a kapott felvilágosításokat meghaladó, rágalmazó részei miatt azonban a bűnösség jogszabálysértés nélkül megállapítható. — A St. 44. §-ának alkalmazása, illetőleg nem alkalma zása miatt bejelentett semmisségi panaszokat a Bp. 385. §-ának 1/c. pontjára alapítottaknak kell tekinteni. Indokolásukat a B]>. 388. §-ának a Ppn. 31. §-a értelmében alkalmazandó rendelkezése folytán 8 nap alatt kell benyújtani. K. I. A kii. ítélőtábla ítélete ellen a főmagánvádló képviselője a Bp. 385. §-ának 1. c) pontja alapján a vádlott elitélése végett jelentett be semmisségi panaszt. Ezt a semmisségi panaszt írásban is indokolta. Az indokolást azonban elkésetten adta be. A kir. ítélőtábla ítéletét az 1936. évi június hó 20. napján hirdette ki előtte, s ő az írásbeli indokokat az 1936. évi november hó 4. napján, tehát a Bpn. 31. §-ának 2. bekezdése alapján alkalmazandó Bp. 388. §-ában meghatározott 8 napi határidő letelte után adta be. A semmisségi panasz írásbeli indokolását ennélfogva a Bpn. 32. §-a éltelmében vissza kellett utasítani. A főmaaánvádló semmisségi panaszának anyagi jogi oka perbeli előterjesztéseiből megállapíthatólag az, hogy a vádlott javára a St. 44. §-ában íiKuhatározott feleletmentesség nem forog fenn.