Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

212 Büntetőjog. Az elrejtők az ingók feletti rendelkezési jogukat nem adták fel, az ily módon elrejtett ingók tehát elveszetteknek nem tekinthetők, s így a kir. ítélőtábla, az ítéletében kifejtettekre is tekintettel, helyesen vonta le a megállapított tényekből azt a következtetést, hogy vádlott a gumitömlőt és a szőnyegeket, mint reá nézve idegen ingó dolgokat, az elrejtők birtokából, azok beleegyezése nélkül, jogtalan eltulajdonítási szándékkal vette el. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, amikor a cselekményt lopásnak minősítette. Budapest, 1937. évi február hó 22. napján. — B. III. 6407/1936. A „találás" jogi fogalmát helyesen értelmező s a gyakorlatnak megfelelő határozat. 632. Bn. 49. §. második bek. 2. pont. — A Bn. 49. §-a második bekezdésének 2. pontjában foglalt minősítés alkalmazásának az a feltétele, hogy a vádlott előzőleg legalább két ízben volt rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság bűntette miatt bűntetti büntetésre ítélve és az újabb elítélés tárgyául szolgáló lopási cselekménye egyéb körülményeinél fogva is bűntett, K. Semmisségi panaszt jelentett be a vádlott a bűncselekmény minősítése miatt és a büntetés enyhítése végett. A minősítés miatt bejelentett semmisségi panaszt, miután a vádlott az elsőfokú ítéletben megnyugodott, a kir. Kúria csak azokra az esetekre vonatkozóknak vette, amely esetekben a kir. ítélőtábla a kir. törvényszéktől eltérően minősített. Ez esetekben a panasz alapos. A kir. ítélőtábla az ítéletében felsorolt 4 lopásra a Bn. 49. §. 2. bek. 2. pontja szerinti minősítést és ezen §. 2. bekezdésében meghatározott büntetést azért alkalmazta, mert bár a vádlott előzőleg lopások miatt csupán 3, 4 és 6 hónapi fogházbüntetéssel volt büntetve, azonban e büntetések közül kettőt a Btk. 336. §. 3. p. alá eső lopás miatt a Btk. 92. íjának alkalmazásával szabtak ki és így miután a vádlott előzőleg két ízben olyan cselekmények miatt szenvedett büntetést, amelyek a törvény szerint a lopás bűntettét valósítják meg, a Bn. 49. §. 2. bek. 2. pontja alkalmazandó. Ez a jogi álláspont azonban téves. A Bn. 49. §. 2. bek. 2. pontja ugyanis kifejezetten az előzőleg elszenvedett büntetésekre és nem az elkövetett bűncselekményekre utal, aminthogy a Btk. 338. §. alkalmazásánál is nem az a döntő, hogy a vádlott előzőleg hány lopást követett el, hanem az, hogy tényleg hányszor és mikor állt ki lopás miatt kiszabott büntetéseket. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvény azt az esetet kívánja súlyosabb büntetési tétel alá vonni, amikor az előzőleg elszenvedett súlyosabb — bűntetti — büntetések dacára vált a tettes visszaesővé. Ezért a kir. Kúria a rendelkezésben megjelölt 4 lopásra nézve a kir. törvényszék ítéletében körülírt minősítést állította vissza és a büntetést — az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére bejelentett fellebbezésre is figyelemmel — a felhozott bűnösségi körülményekre tekintettel állapította meg..