Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

198 Büntetőjog. is, hogy a vádlott a vádbeli eset után ínég egy ideig ügyvédi gyakorlatot is folytatott, — nem tévedtek az alsófokú bíróságok abban, hogy a vádlott javára sem öntudatlanság, sem elmezavar okából a beszámíthatatlanságot meg nem állapították. Budapest, 1936. évi november hó 17. napján. — B. I. 3755/1936. 617. Btk. 79. §. — A Btk. 70. §-nak harmadik bekezdését alkalmazta a kir. Kúria, amikor a jövedéki kihágáson tettenkapott sértett által a fegyveres pénzügyőr vádlott ellen intézett jogtalan és közvetlen támadást követő hosszas ha jszál tan kimerült vádlottat a sértett makacs ellenállása, majd vakmerő támadása felingerelte, erős felindulásba hozta, meg is ijesztette s a tisztánlátást és gondolkodást elhomályosító ilyen lelkiállapotban vádlott a védekezésnek szánt ellentámadás mértékét nem tudta helyesen meghatározni és az alkalmazandó eszközöket helyesen megválasztani s ennek következtében sértettet riasztó lövéssel való meg félemlítés vagy megsebzés helyett megölte. K. A vádlott és védője semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. c) pontja címén bejelentett része az alábbi okokból alaposnak mutatkozott. Az irányadó tényállás szerint a pénzügyőri fővigyázó vádlott által szolgálati kőrútján jövedéki kihágáson tettenért J. A. sértett az elfogás és előállítás elől kétszer futva szökést kísérelt meg: — második szökési kísérlete alkalmával futtában megállott, az őt nyomon követő vádlottal szembeszállott, dulakodni kezdett, öklével orrtövön ütötte, arcát összekarmolta, majd zsebébe nyúlt. Erre vádlott abban a hiszemben, hogy sértett bicskáját akarja elővenni, szolgálati revolverével rálőtt. A lövés az ugrándozó és a fegyver után kapkodó sértettet hasán érte és olyan súlyos sérülést okozott, hogy abba sértett még aznap belehalt. Eme tényállás szerint az elhalt sértett vádlott személye ellen jogtalan és közvetlen támadást intézett. Vádlott tehát sértettel szemben a jogos védelmi helyzetben volt. De mivel a védekezés csak addig jogos, ameddig az a támadás elhárítása céljából szükséges, vádlott sértett megölésével a jogos védelem határait túllépte, — mert a fegyvertelen és puszta kézzel támadó sértettet riasztó lövés leadásával vagy könnyebb természetű megsebzésével is megfékezhette és ártalmatlanná tehette volna. Az eset körülményei azonban arra mutatnak, hogy vádlott a jogo.s védelem határait ijedtségből és megzavarodottságból lépte túl. A hosszas hajszában kimerült vádlottat a sértett makacs ellenállása, majd vakmerő támadása felingerelte és erős felindulásba hozta. — zsebe irányában hite szerint bicskájáért tett kézmozdulata pedig meg is ijesztette, mert sértett elszántságát és fri^s lendületét tapasztalva, jogosan tarthatott attól, hogy sértett fölébe kerül, esetleg megöli, de legalább Í6 megsebzi és elmenekül, — ő a fegyveres pénzügyőr pedig szégyenben marad, sőt gyávaság miatt fegyelmi úton meg is büntetik. — A dolog természete szerint való, hogy a tisztánlátást és gondolkodást elhományosító