Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

192 Hatásköri Bíróság határozatai. tási hatóságok hatáskörébe tartozik, amikor a rendőri büntető bíróság a követelés alapjául szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével érdemleges határozatot hoz. Ilyen esetekben tehát a kártérítési követelést a mezőrendőri kihágási ügytől elválasztani és a rendes bíróság elé utalni nem lehet. Hb. A rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában az 1901: XX. t.-c. 22. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 65.000/ 1909. B. M. sz. rendelet 43. §-ának harmadik bekezdése értelmében a rendőri büntető bíróság a sértettet a kihágásból eredő kártérítési követelésével polgári perútra utasíthatja ugyan bizonyos esetekben, jelesül: ha a kártérítési követelés tisztázása bővebb bizonyítást tenne szükségessé vagy a rendőri büntető eljárást más okból jelentékenyen késleltetné. Ámde ugyané rendelet 43. §-ának negyedik bekezdése az említett általános szabállyal szemben mintegy kivételképen érintetlenül hagyja azokat az eseteket, amelyekben egyes törvények a kihágással kapcsolatos kártérítési és egyéb követeléseknek a kihágási üggyel együttes tárgyalását és eldöntését rendelik. Már pedig épen ilyen kivételes természetű rendelkezést tartalmaz a mezőrendőri kihágásból eredő kártérítési igények tekintetében az 1894: XII. t.-c. 108. §-a, amidőn kimondja, hogy a büntetéssel egyidejűleg a hatóság a költségek és a kártérítés érdemében is határoz. (1936. ápr. 27. — 1935. Hb. 74.) 612. 1896:XXXIII. t.-c. 22. §. Nagyobb hatáskörű büntető bíróság a kisebb hatáskörű büntető bírósághoz valamely ügyet a Bp. 22. §-a értelmében, amely a Bp. 521. §-a szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazást nyer, csak a tárgyalás kitűzése előtt tehet át. Ha a büntető ügyben a kir. járásbíróság már tárgyalást tartott, az ügyet a közigazgatási hatósághoz, mint nálánál kisebb hatáskörű büntető bírósághoz többé át nem teheti, hanem szélesebb hatáskörénél fogva abban tovább eljárni köteles, jóllehet a vád tárgyává tett cselekményt közigazgatási hatáskörbe tartozó kihágásnak tartja. (1936. nov. 16. — 1936. Hb. 52. — 1936. Hb. 49. — 1936. okt. 12. — 1936. Hb. 36. — 1937. ápr. 12. — 1936. Hb. 62. — 1937. máj. 10. — 1937. Hb. 15.) Állandó gyakorlat. 613. 1912:XXXIII. t.-c. 16. §. — A tényleges katonai szolgálatban álló egyén által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása a ténylegességi viszony megszűntével — hacsak addig az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására irányuló intézkedést nem tett — a rendes bíróság hatáskörébe tartozóvá válik, s az a körülmény, hogy a ténylegességi viszony megszűnte előtt a polgári hatóság, illetőleg a ténylegességi viszony megszűnte után a katonai hatóság a bűnvádi eljá-