Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 167 Végrehajtási ügyek. 588. Az engedményből, mint magánjogi szerződésből folyóan az engedményest úgy az adóssal, mint más harmadik személlyel szemben megillető jogok pedig nyilvánvalóan magánjogi természetűek. Végrehajtás útján lefoglalt magánjogi javaknak (ingóságoknak, követeléseknek) zár alól feloldása iránti kérelem alapja az s az igényperben az a kérdés döntendő el, hogy az igénylőt a lefoglalt javakra vonatkozóan megilleti-e olyan jog, amely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak megakadályozására, hogy a lefoglalt vagyontárgyak a végrehajtató követelésének kielégítésére fordíttassanak. Egy már engedményezett követelésnek az engedményezőnél lefoglalása esetében az engedményes által érvényesített az az igény tehát, hogy az engedmény folytán őt megillető és más személy tartozása fejében lefoglalt követelés a zár alól feloldassék, kétségtelenül magánjogi természetű. Minthogy pedig az a körülmény, hogy valamely magánjogi jogviszonyból származó követelést köztartozás miatt közadók behajtásának módjára foglaltak le, sem a követelés, sem pedig az engedményen alapuló jogok jogi természetét nem változtatja meg, minthogy továbbá általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból származó követelés elbírálása kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, minthogy végül az 1881: LX. t.-c. 1ÜÜ. §-ának mindezideig a maga egészében kifejezetten hatályon kívül még nem helyezett rendelkezése szerint is. az ugyanezen törvénycikk 92—99. §-aiban foglalt szabályok, vagyis a rendes bírói hatáskört megállapító intézkedések az adóügyekben vagy más, nem a hivatkozott törvény szerint foganatosított végrehajtás folytán keletkezett igényperekben is megfelelően alkalmazandók, ennélfogva a Hatásköri Bíróságnak a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy van-e olyan törvényes jogszabály, amely köztartozás behajtása végett közadók módjára foganatosított végrehajtás során lefoglalt követelésnek a zár alól feloldása iránti kérelem (igénykereset) elbírálását a rendes bíróság hatásköréből kiveszi és kifejezetten közigazgatási hatóság elé utalja. E kérdés eldöntésénél méltatás tárgyává teendő jogszabályként az 1927: V. törvénycikkben kapott törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott, a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás (600/1927. P. M. sz. rendelet = K. K. H. ö. ) 59. §-a jelentkezik, amely az első bekezdésében akként rendelkezik, hogy a köztartozások miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre kötelezett személynél vagy annak lakásában lefoglalt ingóságoknak zár alól feloldása iránt igénykeresetnek nincs helye, vagyis ilyen esetben a polgári 'bíróság jogsegélyét igénybevenni nem lehet, s amely szakasz e szabály alól kivételt csak a második bekezdésében felsorolt esetekben enged. Figyelembe veendő továbbá e kérdés eldöntésénél a Hatásköri Bíróságnak az az állandó gyakorlata, amely szerint a K. K. H. ö. fenti szabálya törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket, a köztartozás miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál vagy annak a
