Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 163 Végrehajtási ügyek. 587. után. — nem jogerős ítéletével a zár alól való feloldás iránti kereseti kérelmet elutasította, vagyis ugyancsak az ügy érdemében határozott. Ekként tehát a k.-i m. kir. adóhivatal, mint közigazgatási hatóság és a k.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között, az 1907 :LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült fel. A felmerült hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A követelés, mint az a jog, amelynél fogva a jogosult a kötelezettől, valamely szolgáltatást követelhet, — az általános magánjogi szabályok értelmében szerződéssel, jelesül engedménnyel átruházható. Az engedmény jogi hatása pedig az, hogy annakfolytán a jogosult személyében változás áll be olyképen, hogy az engedményes lép az engedményező helyébe. Az engedmény tehát jogutódlást eredményez, vagyis a követelés az engedményezőre nézve idegenné válik, annak rendelkezése alól ki van véve és az engedményesre száll át. Az engedményből, mint magánjogi szerződésből folyóan. az engedményest úgy az adóssal, mint más harmadik személlyel szemben megillető jogok pedig nyilvánvalóan magánjogi természetűek. Végrehajtás útján lefoglalt vagyoni javaknak (ingóságoknak, követeléseknek) zár alól feloldása iránti kérelem alapja az s az igényperben az a kérdés döntendő el. hogy az igénylőt a lefoglalt javakra vonatkozóan megilleti-e olyan jog. amely anyagi tartalmánál fogva alkalmas annak megakadályozására, hogy a lefoglalt vagyontárgyak a végrehajtató követelésének kielégítésére fordíttassanak. Egy már engedményezett követelésnek az engedményezőnél lefoglalása esetében az engedményes által érvényesített az az igény tehát, hogy az engedmény folytán öt megillető és más személy tartozása fejében lefoglalt követelés a zár alól feloldassék. kétségtelenül magánjogi természetű. Minthogy pedig az a körülmény, hogy valamely magánjogi jogviszonyból származó követelést köztartozás miatt közadók behajtásának módjára foglalták le. sem a követelés, sem pedig az engedményen alapuló jogok jogi természetét nem változtatja meg: minthogy továbbá általános hatásköri szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból származó követelés elbírálása kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, minthogy végül az 1881: LX. t.-c. 100. §-ának mindezideig a maga egészében kifejezetten hatályon kívül még nem helyezett rendelkezése szerint is, az ugyanezen törvénycikk 92—99. §-aiban foglalt szabályok, vagyis a rendes bírói hatáskört megállapító intézkedések az adóügyekben vagy más. nem a hivatkozott törvény szerint foganatosított végrehajtás folytán keletkezett igényperekben is megfelelően alkalmazandók, ennélfogva a Hatásköri Bíróságnak a továbbiakban azt kellett vizsgálnia, hogy van-e olyan törvényes jogszabály, amely köztartozás behajtása végett közadók módjára foganatosított végrehajtás so11*
