Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Rendes bíróság és közig, hatóság hutásköre polgári ügyekben. 151 Közszolgálati jogviszony. 578. lyosulhat, ha a javadalomcsökkentés kezdő időpontjának meghatározására vonatkozó jogosultságot is magában foglalja —• következik, hogy a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara alkalmazottai illetménycsökkentése kezdő idő­pontjának a Felügyelő Hatóság- útján 1934. évi szeptember hó 1. napjában meghatározása, a rendelet által biztosított s tehát törvényes jogkörben történt. A R. 21. §-ának első bekezdése értelmében a Felügyelő Hatóságnak stb. határozata (rendelkezése) ellen az érdekelt a közléstől számított 15 nap alatt bírói út kizárásával panaszt nyújthat be a pénzügyminiszterhez. Ez a hatásköri szabály tehát, tekintet nélkül a §. további szövegére, megállapítja, hogy a Felügyelő Hatóság által vagy — a R. II. fejezete (25. §ra) értelmében —• a Felügyelő Hatóság útján, de természetszerűleg a rendeletben meghatározott jogkörben hozott határozat vagy tett rendel­kezés felülbírálása nem tartozik rendes bírói útra, vagyis az ekként rende­zett kérdésekben a vélt jogsérelem csak panasz útján orvosolható. Nem változtat ezen a hatásköri szabályon az a körülmény sem, hogy a beadott panasznak adott esetekben a R. 21. §-ának második bekezdése értelmében van-e halasztó hatálya vagy nincs. Eltekintve ugyanis attól, hogy a R. 21. §-ának első bekezdése a hatás­kör kérdését a §. további szövegére, vagyis a panasz halasztó hatályára tekintet nélkül a már említett irányban rendezi, a hivatkozott rendelet­szakasz harmadik és ötödik bekezdése értelmében a panasz tárgyában az ugyanott megjelölt hatóság, még pedig, ha a panasz a javadalmazás csökkentésére (stb.) irányul, a döntőbizottság, jogorvoslat kizárásával határoz. A R. 21. §-ának harmadik és ötödik bekezdése ezek szerint a panasz tárgyában való döntést az ott megjelölt esetekben általánosságban a döntő­bizottsághoz utalja és nem tartalmaz korlátozó rendelkezést abban az irányban, hogy a döntőbizottság a panasz halasztó hatálya kérdésében nem határozhat. Ebből, valamint az eljárásra vonatkozó általános jog­elvekből, amelyek szerint a halasztó hatály kérdése az előzetes végre­hajthatóság kérdésével azonos és hogy a közigazgatási hatóság határoza­tának végrehajtása, illetőleg előzetes végrehajthatósága tárgyában — ki­fejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — ugyancsak a közigaz­gatási hatóság hivatott határozni, az következik, hogy annak a kérdésnek az elbírálása, vájjon a panasznak adott esetekben halasztó hatálya van-e vagy sem, a panasz tárgyában általában döntésre hivatott' döntőbizottság hatáskörébe tartozik. S így ennek a kérdésnek elbírálásába a rendes bíró­ság az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezés sérelme nélkül nem avatkozhatik. A kifejtettekhez képest tehát a felperesek kereseti követelésének, vagyis annak elbírálására, hogy a felpereseket 1934. évi szeptember hó 1. napjától kezdődően mily összegű illetmények illetik meg, illetőleg hogy a? alperes a felperesek részére a fenti időponttól kezdődően a csökkentett, avagy a csökkentés előtti időben érvényben volt illetményeket köteles-e

Next

/
Oldalképek
Tartalom