Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

148 Hatásköri Bírósúg határozatai. megillető ellátásokra való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárakkal, illetőleg a nyugellátási intézetekkel és alapokkal szemben támasztható követelésekre nézve és általában arra nézve, hogy az ellátást igénylőt megilleti-e az ellátás és ha igen, milyen összegben, a határozat hozatalára — minden más eljárás kizárásával — nyugdíjügyekben a m. kir. Államvasutak igazgatósága, végsőfokon a m. kir. Államvasúti Nyugdíjintézeti Bizottság, a budapesti m. kir. állami gépgyár és a diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyár jótékonysági alapjaival szemben támasztott követelésekre nézve a m. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak igazgatósága illetékes." A 7100/1925. M. E. sz. rendelet 56. és 57. pontjában foglalt ez a törvényes rendelkezés, amint ezt a Hatásköri Bíróság már számos határozatában kimondotta, az ott említett igényeknek közigazgatási útra utalásával egyértelmű. Hatásköri jogrendszerünknek egyik sarkalatos alaptétele, hogy ha valamely magánjogi jogviszonyból felmerülő vitás kérdést a törvény vagy törvényerejű rendelet kifejezett rendelkezéssel közigazgatási eljárásra utal, úgy azt a kérdést a közigazgatási hatóság — az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően, — a közigazgatási hatósági fokozatok rendjén a saját hatáskörében végérvényesen dönti el. Vagyis a közigazgatási hatóság határozata után bírói út igénybevételének rendszerint nincs helye. A kivételeket, jelesül a közigazgatási hatóság határozatával eldöntött ügynek bírói útra terelhetőségét a törvénynek vagy más törvényes jogszabálynak kifejezetten kell tartalmaznia. Már pedig a 7100/1925. M. E. sz. rendelet 56. és 57. pontja a rendes bírói út vagy a közigazgatási bírói út megengedése iránt pozitív rendelkezést nem tartalmaz, sőt az illetékesnek kijelölt közigazgatási hatóság eljárásán kívül „minden más eljárás kizárása " iránt rendelkezik, amely szavaknak — figyelemmel arra is, hogy a 7000/1923. M. E. sz. rendelet 141. pontja az állami vasgyáraknál alkalmazott tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat a 7000/1925. M. E. sz. rendeletnek és így e rendelet 134. és 135. pontjainak a hatálya alól is kifejezetten kivette — helyesen csak azt a célzatot lehet tulajdonítani, hogy a minisztertanácsi határozaton alapuló 7100/1925. M. E. sz. rendelet ezekben az ügyekben a bírói jogsegély kikapcsolásával egyedül közigazgatási hatósági jogsegélyt kíván nyújtani. A hivatkozott rendelkezésekre tekintettel elsősorban azt a kérdést kellett eldönteni, hogy — figyelemmel a fenti tényállásra, — a 7100/1925. M. E. számú rendelet intézkedései a felperes és az alperes közötti jogviszonyban alkalmazhatók-e vagy sem? Felperes keresetében felmondási időre számított járandóságot és végkielégítést követel. így felperes szerint is állandó alkalmaztatási, vagyis szolgálati jogviszony volt a peres felek közt. Díjazással járó állandó alkalmaztatás a szolgálati szerződésre vonatkozó szabályok alá tartozik. A szolgálati szerződésre vonatkozó jogszabályok szempontjából pedig