Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

fíendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 145 Közszolgálati jogviszony. 575. hátrány (kár) érte, a kereseti előadásból kitűnőleg, a felperes katonai szolgálata alatt, azzal szoros kapcsolatban következett be. A m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek és az ily egyének hátramaradottainak ellátásáról szóló 1929: XV. t.-c. 1. §-a szerint alkalmazandó 1921: XXXII. t.-c. 3. §-ának b) pontja értelmében öt év valóságos betöltése előtt is állandó nyugdijat kell megállapítani, ha az igényjogosult annakfolytán vált tartósan szolgálatképtelenné, hogy: saját hibáján kívül, a szolgálat teljesítése alatt, a szolgálattal szoros kapcsolatban, a katonai szolgálat sajátosságai következtében ... sérült meg vagy rontotta meg tartósan az egészségét. Az ugyancsak megfelelően alkalmazandó 1921: XXXII. t.^c. 10. §-ának 6. bekezdése értelmében a felülvizsgáló bizottság véleménye alapján és az összes idevágó körülmények mérlegelése mellett, a netalán járó sérülési pótdíjat is figyelembevéve. a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg felemelheti azoknak a katonai személyeknek nyugdíját, akiknek szolgálatképtelenségét bebizonyítottan a szolgálat teljesítése alatt szerzett súlyos betegség vagy őket a szolgálatban ért baleset... idézte elő. A most hivatkozott törvényhely 7. bekezdése szerint a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a felülvizsgáló bizottság véleménye alapján és az összes idevágó körülmények figyelembevétele mellett más esetekben is felemelheti ... olyan személyek nyugdíját, akik valamely súlyos betegség vagy őket ért baleset folytán váltak szolgálatképtelenekké és eddigi állásuknak megfelelő minden polgári keresetre tartósan alkalmatlanokká. Az 1929: XV. t.-e. 1. §-ának 13. bekezdése és az 1921: XXXII. t.-c. 23. §-a értelmében az említett katonai személyek a sebesülésnek (sérülésnek, egészségrontásnak) felülvizsgálat által megállapított fokához képest., — a nyugdíjtól teljesen független. — sérülési pótdíjat igényelhetnek, ha a tartós szolgálatképtelenség a szolgálat teljesítése alatt vagy mégis azzal szoros kapcsolatban az illetőnek saját hibáján kívül sebesülés vagy súlyos sérülés (egészségrontás) folytán állott be. A fenti törvényhelyekkel szabályozott igényeknek az alapja ezek szerint egyfelől a katonai szolgálatban állás, másfelől a katonai szolgálat teljesítése közben szenvedett és szolgálatképtelenséget, illetőleg polgári keresőképtelenséget előidéző baleset (sebesülés, egészségrontás) bekövetkezése és ezeknek az igényeknek a megállapítása független attól, hogy a baleset bekövetkezésében. — a balesetet szenvedőn kívül. — terhel-e valakit vétkesség vagy sem. Ekként tehát: a katonai személyt a szolgálati jogviszonyából kifolyóan az állam, illetőleg az alkalmazottai vétkességétől függetlenül ért baleset folytán előállott vagyoni hátránynak, vagyis a m. kir. Kincstárral szemben a vétlen felelősségre alapítható kárnak a megtérítése, — a polgári keresőképtelenségre is figyelemmel. — az említett törvényhelyek által, mint katonai ellátási igény nyert szabályozást. Ebből pedig — figyelemmel arra. hogy a hatáskör kérdésének elbírálásánál nem a jogviszonynak a fél által minősítése, hanem egyfelől Döntvénytár. 1937. 10