Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

136 Hatásköri Bíróság határozatai. 567. 1899:XLII. t.-c. 7. §. — Cséplőgépvállalkozó és gazdasági munkás között létrejött munkaszerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés — feltéve, hogy a kötött szerződés a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával jött létre — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ha azonban a szerződés nem az előírt alakban jött létre, úgy a követelés elbírálására a rendes bíróság hivatott.' (1930. dec. 14. — 1936. Hb. 59.) 568. 1899:XLII. t.-c. 18. §. (2) bek. — A cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a törvény 7. §-ában megszabott törvényes alakszerűségek megtartása nélkül létesült szerződésből folyóan támasztott követelések elbírálására nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hivatott. (1937. ápr. 12. — 1936. Hb. 56.) 569. 1900:XXIX. t.-c. 35. §. — Dohánytermelő és dohánykertész között felmerült vitás ügyekre csakis abban az esetben alkalmazhatók az 1900: XXIX. t.-c. rendelkezései, ha a vitás ügy a dohánykertészi szerződés alapján merült fel. Ha ellenben a dohánytermelő és a dohánykertész között más magánjogi természetű vitás ügv merült fel, úgy annak elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (1937. febr. 22. — 1936. Hb. 73.) Közszolgálati jogviszony. 570. 1907:LXI. t.-c. 7. §. első bek. — Nem merült fel hatásköri összeütközés olyan katonai ellátási igény támasztása esetében, amely a katonai szolgálatból az 1921: XXXII. t.-c. életbelépését megelőző időben történt kilépés folytán keletkezett. Hb. M. R. az őt, mint tényleges főhadnagyot álláspontja szerint megillető ténylegességi illetmény iránt csak a rendes bíróság előtt támasztott követelést, mig a Közigazgatási Bíróság előtt — ahol a nevezett csak a katonai nyugdíjának megítélését kérte — ilyen igény az eljárásnak nem volt tárgya. A ténylegességi illetmény tekintetében tehát a rendes bíróság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság között hatásköri összeütközésről az eljárás tárgya azonosságának, vagyis az ügyazonosságnak a hiányában nem lehet szó. De nem merült fel hatásköri összeütközés a rendes bíróság és a Közigazgatási Bíróság között a nevezett nyugdíjigénye tárgyában sem. M. R. ugyanis katonai minőségében a magyar állammal szemben nem magánjogi, hanem közjogi jogviszonyban állott s így a katonai nyugdíjra vonatkozó igénye is közjogi természetű. Állandó hatásköri jogszabály, hogy a közjogi jogviszonyból felmerülő vitás ügyek csak abban az esetben tartoznak a rendes bíróság hatáskörébe, ha van olyan törvényes jogszabály, amely azok érvényesítését kifejezetten rendes bírói útra utalja.