Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

Közjog. Alkotmányjog. Képviselőválasztási ügyek. 1. 1925: XXVI. t.-c. 119. §. (1) bek., 146. §. — 1. A feltétlen érvénytelenségi ok megállapítása esetén a feltételes okok vizsgá­lata felesleges. — 2. A képviselőjelöltnek a választás előtt az egyes választóknál tett puszta látogatása vagy a pártfogás kérése nem ütközik a törvénybe. — 3. A megtámadott képviselő saját eskü alatti kihallgatását a törvény 119. §. (1) bek.-ben foglalt ren­delkezés kizárja. — 4. Az ajándékozásnál az ajándékozási ígéret célzatát, illetőleg az ajándékozó szándékát nem az ajándékozó ki­jelentéseiből, hanem az összes fennforgó körülményekből kell meg­ítélni. — 5. Az ajándék jelentéktelen volta ellenére is alkalmas eszköz lehet a választó befolyásolására. — 6. Az 1925: XXVI. t.-c. 140. igában foglaltak szempontjából közömbös, hogy az ígért elonv a megajándékozott szavazóra tényleg előidézte-e a szándé­kolt "hatást. (Kb. 1758/193G. K. sz. — 1535. E. H. — Kod. — 1936. évi 3. f. 82.) V. ö.: 1276. E. H. Törvényhatósági önkormányzat védelme. 2. 1886: XXII. t.-c. 28. §.; 1896: XXVI. t.-c. 35. §. 1. p. — A megyei város szabályrendeletének célszerűségi és méltányossági szempontból való megsemmisítése a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. Kb. Az 1896: XXVI. t.-c. 35. §-ának 1. pontja közigazgatási bírósági panaszjogot biztosít a vármegyei törvényhatósági bizottságnak (az 1929: XXX. t.-c. 22. és 35. §-ai alapján, e törvény hatálybalépte óta: a kisgyű­lésnek) ama határozata ellen, amellyel valamely község (megyei város) hatályba lépett szabályrendeletét hivatalból abból az okból semmisíti meg, Döntvénytér 1937. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom