Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)
Törvénykezési illeték. 367—37b. 97 több jövedelme, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám, a közigazgatási bíróság nyilvánvalónak látja, hogy a perbíróság csak elírási hibából nem adta meg a Pp. 112. §-a első bekezdésében meghatározott s illetékmentességet biztosító szegényjogot s ezért a panaszost a tőle követelt illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. (Kb. 9241/1934. P.sz. — M.K.LIV.évf.51.) 371. 1914:XLIII. t.-c. 75. §. — Azon az alapon, hogy a Pp. 117. §-a, illetőleg az 1914: XLIII. t.-c. 75. §-a a szegényjog hatályát a végrehajtási eljárásra is megállapítja, a perben élvezett szegényjognak a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásra való kiterjesztését a fél jogosan nem igényelheti, mert az említett eljárás nem végrehajtási eljárás, de nem is a perrel összefüggő eljárás. (Kb. 11.520/1934. P. sz. — M. K. LV. évf. 18.) 372. 1914: XLIII. t.-c. 80. §. — Az alapperben feljegyzett illetékek ki által viselésére — az újított perben hozott bírói határozattól függetlenül — csak az alapperben hozott bírói határozatnak a tartalma irányadó. Kb. Az 1914: XLIII. t.-c. 80. §-ában kifejezésre jutó abból az elvből, hogy az újított perben az illetékeket •— tekintet nélkül az alapperben teljesített illetéklerovásra — ismét le kell róni, okszerűen következik, hogy illetékügyi szempontból az újított per az alappertől teljesen különálló új per; amelynek eredménye nem hathat ki az alapperben keletkezett illetékkötelezettségre, miért is az alapper feljegyzett illetékeinek ki által való viselésére egyedül az alapperben hozott bírói határozatok az irányadók. Minthogy pedig a panaszos a gyermektartás iránt folyt alapperben mint alperes pervesztes lett, s a költségekben is marasztalták, ennélfogva a szegényjogos felperes feljegyzett illetékeit megfizetni tartozik annak ellenére is, hogy az újított perben ő lett a pernyertes és az alapperbeli felperest kötelezték az alapperbeli perköltségek viselésére is, (Kb. 3620/1935. P. sz. — 1924. E. H. — 1936. okt. 28. — Pod. 1937. évi 1. f. 11.) 373. — Az újított per az alappertől különálló új per, miért is, ha az újított perben az alperes lett is pernyertes, ez nem hat ki az alperesnek arra a kötelezettségére, hogy mert az alapperben pervesztes volt, megfizesse az alapperben a szegénvjogos felperes feljegyzett illetékeit. (Kb. 3620/1935. P. sz. — M. K. LV. évf. 21.) 374. — A tárgyalás határnapjának elnapolása iránt a felperes által beadott és az alperes által nem ellenzett, ügyvédileg ellenjegyzett kérelem: közös kérelem, amely után, mivel egy korábbi tárgyalás elnapolását is ugyanúgy, vagyis közösen kérték, a felek képviselőit egyetemleg terhelő kétszeres illeték jár. (Kb. 10.440/ 1936. P. sz. — M. K. LV. évf. 20.) 375. — A peres felek a perfelvételre kitűzött tárgyaláson megjelentek, de azon a felperes nem terjesztette elő keresetét, Döntvénytár. 1937. 7