Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 30. 1936-1937 (Budapest, 1938)

92 Pénzügyi jog. 354. 1914:XLIII. t.-c. 55. §. 1. bek. — Az a körülmény, hogy a perbíróság a peres felet, a kötelezettség teljesítésére, valamely vagyonból, vagy annak a jövedelméből kötelezi: nem vonja maga után azt, hogy a félnek az illeték fizetése iránti kötelezettsége is csak ilven korlátozással állapíttassék meg. (Kb. 11.948/1934. P. sz. — 1943. E. H. — 1936. okt. 1. — Pod. 1937. évi 2. f. 44.) 355. 1914:XLIII. t.-c. 55. §. (1) bek. — A mellékbeavatkozót, az ö perbenállásából is eredően hozott ítélet után járó illeték tekintetében, ugyanaz a kötelezettség terheli, mint azt a peres felet, akinek érdekében beavatkozott. (Kb. 11.535/1934. P. sz. — 1922. E. H. — 1936. jan. 12. — Pod. 1937. évi 1. f. 9.) 356. 1914:XLIII. t.-c. 55. §. 2. bek. — Annak a bírói határozatnak az illetékéért, amely arra kötelezi az alperes váltóbirtokost, hogy a váltótartozás megfizetése folytán a váltót adja ki a felperes váltóadósnak, vagy pedig az azon feltüntetett követelést helyezze bírói letétbe: a felperest az 1914:XLIII. t.-c. 55. §-ának második bekezdésében szabálvozott másodsorbani kötelezettség nem terheli. (Kb. 10.077/1936. P. sz. — 1923. E. H. — 1936 júl. 17. — Pod. 1937. évi 1. f. 10.) 357. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. 1. és 2. bek. — Ha a felső bíróság, permegszüntető végzésében, a költségekről, az alsófokú bíróság ítéletének rendelkezésétől eltérően határozott, az ítéleti illeték fizetésének kötelezettségére nézve — az 1920:XXIV. t.-c. 34. §-ának (5) bekezdése értelmében — a megtámadott és illeték szempontjából jogerősnek tekintendő ítéletnek a költségekre vonatkozó rendelkezései irányadók. Kb. Az 1914: XLIII. t.-c. idevonatkozó 55. §-ának első és második bekezdése nem ítéletről, hanem határozatról tesz említést. Már pedig határozatnak kell tekinteni nemcsak az ítéletet, hanem pl. a bíróság permegszüntető intézkedését is. A törvény 55. §-ának utolsó bekezdése, az első és második bekezdéstől eltérően, már kifejezetten ítéletet említ, de csak a tulajdoni, haszonélvezeti, vagy használati jog iránt lefolytatott perekkel vonatkozásban. A törvény 55. §-ának első és második bekezdését egybevetve, az utolsó bekezdéssel azt a törvénymagyarázatot teszi jogosulttá, hogy a törvényszakasz első és második bekezdése nemcsak a bíróság ítéletére, hanem bármely más, az eljárást befejező rendelkezésére is vonatkozik, még pedig tekintet nélkül arra, hogy ezt a határozatot az elsőfokú, vagy a felső bíróság hozta, mert a törvényszakasz ebben a részében erre nézve egyáltalában nem rendelkezik, s ellenkező rendelkezés hiányában az illeték viselése szempontjából az eljárást befejező határozatnak kell tekinteni a felső bíróságnak a pert megszüntető rendelkezését is. Ámde a törvény 55. §-ának az illeték viselésének kérdésében idézett