Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

62 Pénzügyi jog. a jogosulatlanul szedettnek vélt vámdíjösszegek visszakövetelése is beletartozik) az érdekeikben sértett felek által benyújtott panaszok feletti határozathozatal a járásokban a főszolgabíró ügykörébe tartozik — nem ad módot a szóbanlevő ügyekben eljárni hivatott hatóság (főszolgabíró) hatáskörének oly értelmű, szűkítő magyarázatára, hogy ez a hatóság a jogalap nélkül beszedett s visszatérítendő vámdíjak összegszerű megállapítására jogosult nem volna, mert amennyiben ez a kérdés is eldöntésre vár, ebben a részben is — természetesen az összegszerűség szempontjából szükséges adatok vizsgálata mellett — határozni kell. (1932. nov. 8. — 1167/1931. K. sz. — 1505. E. H. — Kod. 1936. évi 1. f. 10.) Pénzügyi jog. Kereseti adó. 47. K. H. Ö. 2. §. — A haszonbérleti jogról való lemondás fejében a bérlőnek, mint vevőnek adott árengedmény általános kereseti adó alá esik. (1934. okt. 26. — Kb. 12.448/1934. P. — 1847. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 36.) 48. K. H. Ö» 2. §. 1. pont. — A föld mélyében lévő kőzetek vagy ércek kihasználásából származó jövedelem földadóval érintettnek nem tekinthető. Az ebből származó jövedelemnek általános kereseti adó alá vonása tehát: ugyanannak a jövedelemnek kétszeres hozadéki adóval való megterhelését nem jelenti. Kb. Adózó fél bérbeadott bazalt bányájának jövedelme után, a községi elöljáróság felhívása folytán adott általános kereseti adó vallomásában — a kapott bérösszegből, a kibányászás folytán, a földérték csökkenésére, a bérjövedelem évi 2%-át levonva — tiszta jövedelmét 4764.32 P-ben vallotta be. A m. kir. adóhivatal az adóalapot a bevallás szerinti 5956 P teljes bérösszegben állapította meg és az értékcsökkenés címén beállított 2%-nak megfelelő 1191 P levonását mellőzte, azzal az indokolással, hogy a kibányászott terület értékcsökkenése nem terheli az adóköteles jövedelmet és az a vagyonadóalap megállapításánál lesz figyelembe vehető. Adózó fellebbezésében az I. fokú határozatot azon az alapon sérelmezte, hogy a bányaterület földadóval van megróva s mert a kereseti adó fizetési kötelezettség, csak a bérlő részvénytársaságot terheli, a kivetett általános kereseti adó törlését kérte. Az adófelszólamlásí bizottság azzal az indokolással, hogy mert igazolták, hogy a kérdéses bányaterület földadóval van megróva, a tulajdonos terhére kivetett általános kereseti adót törölte. Az adófelszólamlási bizottság előadója a bizottság határozatát panaszszal támadta meg és a m. kir. adóhivatal határozatának a visszaállítását kérte azon az alapon, hogy az iratok mellett másolatban elfekvő szerződés a bányaterület használatának évi ellenértékéül ugyan bérösszeget állapít meg, azonban ez a kifejezés tulajdonképpen arra az üzemi eredmény-részesedésre vonatkozik, melyet a bérbeadó a kitermelt kőmennyiség után, waggononként,