Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

46 Közigazgatási jog. jegyző van kirendelve, önálló hatáskörű jegyzői állássá szervezték át, nem pótolhatja a jegyzői állás 'betöltéséinek az 1886:XXIL t.-c.-ben meghatározott módját, a választást és a helyettes csak a 'behelyettesítés tartania alatt bír igénnyel a magasabb illetményekre. (Kb. 6159,1932. K. sz. — 1502. E. H. Kod. 1936. évi 1. f. 4.) 21. 1886: XXII. t.-c. 10. §, — A községi illetőség kérdése nem közérdekű ügy, ezért az alispánnak az illetőség kérdésében hozott határozata ellen a képviselőtestület tagjainak panaszjoga nincs. Kb. A tm. kir. belügyminiszter 80.153/1935. III. számú leiratában felhívta B. megyei város polgármesterét, vétesse hivatalból tárgyalás alá a város képviselőtestületével azt a kérdést, hogy néhai T. L., aki 1889/1907-ig B.-n lakott és ez alatt az idő alatt a vármegyénél iktató volt, szerzett-e ott községi illetőséget. Előrebocsátotta a belügyminiszter, hogy a kérdés tisztázását az a körülmény tette szükségessé, hogy neki határoznia kell T. Z. sz.-i lakos községi illetősége és ez alapon állampolgársága ügyében; már pedig a rendelkezésre álló adatok szerint T. Z, 1921, július 26. előtt kiskorúsága folytán önjogon illetőséget sehol sem szerezhetett, tehát meg kell vizsgálni, hogy kiskorúsága alatt az atyja (néhai T. L.) hol szerzett illetőséget. B. megyei város képviselőtestülete 7863/2. kig. 1935. 93. kgy. számú véghatározatával néhai T. L. b.-i illetőségét nem ismerte el, mert ottartózkodása alatt a községi közterhekhez saját adójával nem járult hozzá, tekintve, hogy a cselédje után 3 éven át fizetett I. osztályú kereseti adó nem a gazda, hanem a cseléd javára számít. T, Z. fellebbezése N. és H. iközigazgatási'lag egyelőre egyesített vármegyék alispánja 16.778/1935. számú véghatározatával az elsőfokú véghatározatot megváltoztatta és néhai T. L. illetőségét az 1886: XXII. t.-c. 10. §-H alapján B. megyei város terhére megállapította, lényegében azzal az indokolással, hogy néhai T. L. B.-n 16 évig lakott és ez alatt az idő alatt adófőkönyvben kimutathatóan saját nevében fizetett I. oszt. kereseti adóval 3 éven át meg volt róva, E véghatározatot B, megyei város képviselőtestületének 1936. évi január 22-én tartott közgyűlésében hirdették ki és 1936. január 23-ától február 6-ig közszemlére állították ki a fellebbezési jogra való figyelmeztetés mellett. E határidő tartama alatt K. Gy., dr. K. E., P, J. és négy társa b.-i lakosok — valamennyien községi képviseleti tagok — panasszal éltek az alispáni határozat ellen a m. kir, közigazgatási bírósághoz. Minthogy a hatáskör kérdése minden más kérdést megelőz és a bíróság az 1896: XXVI. t.-c, 131, §-a értelmében isi mindenekelőtt a hatáskör kérdését tartozik tanácskozás alá venni (még pedig tekintet nélkül arra, hogy a bíróság hatásköre ellen emeltek-e kifogást) a bíróság a jelen esetben is elsősorban a hatáskör kérdését tette vizsgálat tárgyává.