Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

44 Közigazgatási jog. zei szemben azt vitatja, hogy a törvényhatósági városi mezőgazdasági bizottságban a birtokos jogi személynek képviseletében helyet foglaló tagokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint azokat a tagokat, akik saját birtokuk alapján tagjai a mezőgazdasági bizottságnak; tehát a jogi személyek meghatalmazottait is megilleti a törvényhatósági bizottsági érdekképviseleti tagválasztáson mind az aktív, mind a passzív választójogosultság, s így P. J. törvényhatósági bizottsági tagsági jogát igazolja. Mielőtt a bíróság a panaszt érdemi elbírálás alá venné, azt a kérdést kell vizsgálat tárgyává tennie, vájjon a panaszosnak a jelen ügyben fennáll-e a panaszemelési joga (aktorátusa). A törvényhatósági bizottsági tagválasztások (kiküldések) tárgyában hozott ígazolóválasztmányi hatórozatok ellen a jogorvoslatemelés jogát szabályozó 1929: XXX. t.-c. 18. §-a nem sorolja fel kimerítően, hogy ezekben az ügyekben kiket illet meg a közigazgatási bírósági panaszemelésre való jogosultság. Nyilvánvaló, hogy a panaszemelés joga az érdekelteket illeti meg. Erdekeltek pedig — az id. t.-c. 47, §, (2) bekezdése és e törvény végrehajtása tárgyában 41/1930. B. M. eln. szám alatt kiadott rendelet (13) bekezdése értelmében — közérdekű ügyről lévén szó — a közületnek minden tagja, akit a határozat ebben a minőségben érint; a közület tagja pedig mindaz, akire a határozat éppen ebben a minőségében hat ki. Ezek alapján a jelért ügyben panaszemelési joguk van: elsősorban azoknak a törvényhatósági bizottsági taggá megválasztott (kiküldött) egyéneknek, akiknek kiküldetését az igazoló választmány megsemmisítette, — azonfelül pedig mindazoknak, kiknek a szóban levő választásnál szavazati joguk volt (akiknek az id. t.-c. 18. §. (1) bekezdése értelmében felszólalási joguk volt), végül az id. 18. §. (5) bekezdése szerint: a törvényhatósági tiszti ügyésznek, Nyilvánvaló tehát, hogy a panaszos ág, h, egyházközségnek a jelen ügyben csak abban az esetben van panaszemelési joga, ha megállapítható, hogy ő a választó (kiküldő) közületnek a S. városi mezőgazdasági bízottságnak a választásnál szavazásra jogosult tagja volt. Ennek az aktorátus kérdésének elbírálhatása végett tehát a bíróságnak "vizsgálat tárgyává kell tennie azt az egyébként önállóan hatáskörén kívül eső kérdést, vájjon a panaszos egyházközség törvényes alapon tagja volt-e a S. sz. kir. városi mezőgazdasági bizottságnak. E részben a 1920: XVIII. t.-c. rendelkezései az irányadók. Ennek a törvénynek 5. §-a szerint a városi mezőgazdasági bizottsági tagok választására nemcsak természetes, — hanem jogi személyek is jogosultak, amelyek választói jogukat meghatalmazott útján gyakorolják. A 7. §. szerint kétségtelen, hogy jogi személy, bár választójoga van, a mezőgazdasági bizottság tagjává meg nem választható. Kérdés azonban, hogy a jogi személy a 6. §. értelmében választás nélkül tagjává válhatik-e a mezőgazdasági bízottságnak. A 6. §. (3) bekezdésének első mondatából, — amely azt mondja ki, hogy: „ha valamelyik csoportba tartozó választók száma ugyanannyi, vagy kevesebb, mint az általuk választható bizottsági tagok száma, -ezek választás nélkül tagjai a községi (városi) mezőgazdasági bizottságnak" — arra lehet következtetni, hogy ily esetben a jogi személyek választók is