Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Képviselőválasztási ügyek. 3. 29" A felek egyéb kérelmeit és előadásait illetőleg a bíróság a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára utal. II. Előrebocsátja a bíróság, hogy az 1925: XXVI. t.-c. 108. §-a értelmében a kérelem már a panasziratban szabatosan terjesztendő elő. Eltekintve tehát attól, hogy ellenkező törvényes rendelkezés hiányában a panaszlók módosított kérelme abban a részében, amely csupán a választási eljárás egy részének érvénytelenné nyilvánítására irányul, ebből az okból többé figyelembe nem vehető, annak teljesíthetőségét kizárja az a körülmény, hogy az idézett törvény rendelkezései szerint csak a választás érvénytelenségének megállapítása (100. §. 1. bekezdés) vagy az érvénytelenné nyilvánítás helyett a választás megállapított eredményének megfelelő kiigazítása kérhető (103. §. 1. bek.). Minthogy pedig az idézett törvény VI. fejezetének címéből és tartalmából következtetlhetőleg a „választás" fogalma alatt az egész választási eljárást kell érteni, a kitűzéstől a szavazás eredményének kihirdetéséig, kétségtelen, hogy az 1925: XXVI. t.-c. 124. §-a nem ad jogi lehetőséget arra, hogy a választásnak csak egy része semmisíttessék meg. A most ismertetett kérelmet tehát a bíróság az előadott okokból az érdemi tárgyalás mellőzésével elutasította. A panaszlók részéről a panasziratban előterjesztett és a tárgyaláson is fenntartott azt a kérelmet illetőleg pedig, amely a V. T. 103. ,§. 1. bekezdésére alapítva a választás megállapított eredményének kiigazítására esi a megválasztott képviselő helyett B.-Zs. E. képviselővé való kijelentésére irányul, a bíróság ugyancsak elutasítólag döntött a következő okokból: Kiemeli a bíróság, hogy a panaszlók a szóbeli tárgyaláson tett kijelentésük szerint a panasziratban e kérelmük alapjául megjelölt tényeket és azokkal kapcsolatos bizonyítékaikat előadni nem kívánták, hanem a felhívott törvényes rendelkezés alkalmazását egyedül a választás érvénytelenné nyilvánítása érdekében előadott megtámadási okokkal kapcsolatos tényállásra való hivatkozással kérték. A panaszlók érvelése szerint ugyanis a panasziratban megjelölt és a választhatóságot kizáró okok valósága esetén a választás eredményének megállapítása törvényellenesen történvén, ez a körülmény a V. T. 103. §. 1. bekezdésére alapított kérelem törvényszerűségét maga után vonja. Ez az érvelés figyelembe vehető nem volt. A V. T. 10. §-ának 3. bekezdése szerint a választási b'ztos vagy a választási elnök akkor, ha a megválasztott személy választhalóságát kizáró körülmény jut tudomására, csupán arra van kötelezve, hogy a megjelölt tényt a választási jegyzőkönyvbe foglalja, mert a választhatóság hivatalból való vizsgálata ilyen esetben az igazolásra hivatott szerv feladata. Nyilvánvaló tehát, hogy a törvény e rendelkezése következtéiben a választási elnök nem jár el törvényellenesen vagy helytelenül akkor sem,