Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Közigazgatási Bíróság hatásköre. Illetmény ügyek. 431. 161 miniszteri indokolásra hivatkozik. Ezzel szemben a Hatásköri Bíróság, — amint már az 1917. Hb. 28. és 1928. Hb. 53. számú határozataiban, úgy ezúttal is — arra utal, hogy míg az említett törvény javaslatának a 120. '§-sal kapcsolatos miniszteri indokolása egyfelől az a)—t) pontokban felsorolt kérdéseket, mint nyilván merőben discretionárius eseteket, a kérdés természetére tekintettel véglegesen és korlátlanul, addig másfelöl azt az éppennem discretionárius természetű kérdést, hogy az alkalmazottakra nézve beállottak-e már a szabályszerű elbánás alá vonásnak a javaslatban meghatározott előfeltételei vagy sem, kifejezetten csupán mint az admínistrativ hatóság elbírálása alá tartozó határozatot, azaz csak az admimistrativ részt illetően veszi ki a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatásköréből, vagyis az említett törvény javaslatának a miniszteri indokolása is a Hatásköri Bíróság által 1911. év óta követett s tehát több mint két évtizedes gondos bírói megfontolásnak eredményeként jelentkező gyakorlatot támogatja. De a Hatásköri Bíróság gyakorlatának helyességére enged következtetést az 1934: I. t.-c. 13. §-ának rendelkezése is. E részben a Hatásköri Bíróság előrebocsátja, hogy a katonai havidíjas személyek nyugellátásából felmerülő vitás kérdésekben az 1927: VI. t.-c. 2. §-ának i) pontja alkalmazása tekintetében a fentebb említett gyakorlattal teljesen azonos állandó gyakorlatot folytatott és pedig éppen arra utalással, hogy az említett törvényhely lényegében nem más, mint az 1912: LXV. t.-c. 120. §-ának harmadik bekezdése g) pontjában foglalt hasonló intézkedésnek az 1921: XXXII. t.-c. megfelelő szakaszaira való hivatkozással kiegészített átvétele. (1930. Hb. 8., 16., 23., 37., 1931. Hb. 12., 43., 1932. Hb. 8„ 1933. Hb. 13., 21. stb.) Az 1934: I. t.-c. 13. §-ának rendelkezése értelmében azonban — az említett törvény életbelépése óta — az 1921: XXXII. és az 1929: XV. t.-c. hatálya alá tartozó egyénnek vagy hozzátartozójának ellátásával kapcsolatos olyan kérdés, amelyet az 1927: VI. t.-c. vagy más törvény nem utal a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, illetőleg, amelyet az 1927: VI. t.-c. 2. §-a a közigazgatási bírósági eljárás alól kivon, nem vonható közigazgatási bírósági eljárás alá, mint a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe utalt más illetmény- vagy nyugdíjkérdéssel kapcsolatos előkérdés sern. A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás szerint ,,a Közigazgatási Bíróság hatáskörének az 1927: VI. t.-c.-kel a katonai egyének és háiramaradottaik ellátási ügyeire történt kiterjesztése óta a Közigazgatási Bíróság és a honvédelmi miniszter között több hatásköri súrlódási merült fel. Ezeknek kiküszöbölését és a Közigazgatási Bíróság e részbeni hatáskörének a különleges katonai érdekeknek megfelelő és félre nem érthető módon való elhatárolását szolgálja az ebben a §-ban foglalt rendelkezés." Ha tehát a törvényhozás — jóllehet az állandó bírói gyakorlat a szóbanforgó kérdésben úgy az állami tisztviselőkre, mint a katonai személyekre vonatkozóan egyöntetű volt — csak a katonai személyekre vonatkozóan és a különleges katonai érdekekre utalással találta szükségesnek a hatáskör kérdésének a fenti módon szabályozását, míg az állami tisztviselőkre vonatkozóan — bár annak semmi akadálya sem volt — hasonló renDöntvénytár. 1936 11