Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Országos Földbirtokrendező Bíróság hatásköre. 428. egyaránt alkalmazni kell annyiban, amennyiben ezek az ügyek kiegyenlítés (teljesítés) által is már meg nem szűntek. E törvényhely tehát a még kiegyenlítés által meg nem szűnt minden ügyvédi díjkövetelés elintézésére visszaható erejű, vagyis, abban az esetben is, ha a szóbanforgó követelés tárgyában a rendes bíróság a törvény életbelépése előtt — tehát az addig fennállott törvényes hatáskörében — jogerős határozatot hozott. Az Országos Földibirtokrendező Bíróság hatáskörét megállapító szabálynak és az egyetemleges marasztalást kizáró rendelkezésnek szoros kapcsolatban való elhelyezése pedig arra mutat, hogy a törvény nemcsak a mennyiségi megállapítást, hanem az ügyvéd, mint hitelező által előtérjasztetL kérelem asstén a nem egyetemleges marasztalás iránt való hatáskört is az Országos Földök tokrendező Bíróságra kívánta bízni. Amennyiben ez és a szabad egyezkedést kizáró rendelkezés is csak a behajtási perben eljáró rendes bíróság által alkalmazandó anyagi jogszabály kívánt volna lenni, nem foglaltatott volna az Országos Földbírtokrendező Bíróság hatáskörét megállapító első bekezdésbe, mely egyebet nem is szabályoz, mint ezt. Ebből következik továbbá az is, hogy a törvény nem kívánta kettéválasztani az igény elintézését olyan értelemben, hogy a mennyiségi megállapítás tartoznék az Országos Földbirtokrendező Bíróság előtti eljárásra, míg a behajtás a rendes bíróság elé. Az Országos Földbírtokrendező Bíróságnak a marasztalásra is kiterjedő hatásköre mellett szól továbbá az a körülmény is>, hogy úgy az 1920: XXXVI. t.-c. a 42., 43., 44. és 46. §-aiba>n, mint az 1924: VII. t.-c. a 13. §-ában, sőt maga az 1928: XLI. t.-c. a 3. §-ában jóllehet csak a megváltási ár stb. megállapításáról rendelkezik, ez alatt kétségtelenül a fizetésre kötelezést, vagyis marasztalásit is ért. Tehát az Országos Földbirtokrendező Bíróságra vonatkozó törvények szóhasználata szempontjából az Országos Földbirtokrendező Bíróság előtti eljárásban a megállapítás általában a marasztalással egyértelmű. Az ilyen marasztalás folytán járó összeg kényszer útján való behajtására, vagyis a végrehajtási eljárásra természetszerűleg ugyancsak az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak kell hatáskörrel bírnia. A fentebb hivatkozott törvényhely nem tartalmaz külön kifejezett rendelkezést abban az irányban, hogy ha a szóbanforgó követelés tárgyában — mint a jelen esetben is —-a rendes bíróság a törvény életbelépése előtt, tehát törvényes hatáskörében eljárva, jogerős határozatot hozott és a követelésre a törvény életbelépése előtt részteljesítési történt, a követelésnek a részifizetéssel felérő részére nézve a hatáskör kérdése miként alakul. Az ügyvédi díj és költségkövetelés pénzkövetelés, amely tehát az általános magánjog szabályai szerint részfizetés esetén a részteljesítés erejéig megszűnik. Ebből pedig következik, hogy a rendes bíróság által a törvény életbelépése előtt, tehát törvénye® hatáskörében hozott határozattal meghatározott ilyen követelésnek a törvény életbelépése előtt történt részteljesítés folytán már megszűntnek tekintendő részére nézve a törvény említett hatásköri rendelkezése visszaható hatállyal nem bir, hanem csak a részfizetés által még meg nem szűnt hátralékos követelésrészre vonatkoztatható.