Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 147 Út- és vámügyek. 418. zeg a hivatalos eljárásában másnak vagyonában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, az általános magánjog és a polgári perrendtartás szabályai szerint a rendes bíróságnál perelhető. Ennek a joggyakorlatnak alapjául nyilvánvalóan az a megfontolás szolgált, hogy a közigazgatás törvényszerűségének korlátait, ha nem is büntetőjogi beszámítás alá eső, de mindenesetre alanyi hibára visszavezethető módon túllépő közhivatalnok szabályellenes ténykedésével valójában magánjogi tilos cselekményt (delictum civile) követ el, amidőn közigazgatási eljárás közben a magánost vagyoni jogaiban jogellenesen megkárosítja. Az önálló intézkedés jogával 'felruházott állami tisztviselő a helyes jogi felfogás szerint az államnak nem képviselője, hanem szerve lévén, az ő aianyilag hibás ténykedéséért, amely mindazonáltal az állam akarata gyanánt jelentkezik, a magánjogokat sértő vagyonjogi vonatkozásában az államkincstár — hacsak kifejezett eltérő, megszorító vagy kizáró törvényes rendelkezés nincs — az általános magánjog szabályai szerint tartozhatik felelősséggel. A magánjogi jogsérelmek orvoslására pedig a rendes bíróság hivatott. Annak elbírálása azután, hogy magánjogi értelemben vett tilos cselekmény (delictum civile) esete ezúttal tényleg fennforog-e, továbbá, hogy a vámhítel leszállítása tárgyában a miniszter diszkrecionális hatáskörben járhatott-e el s végül, hogy ezzel kapcsolatban az államkincstárt az állami tisztviselők tilos cselekményeiért esetleg terhelő vagyoni felelősség ebben az ügyben az 1848: III. t.-c. 32—36. §-aiban szabályozott miniszteri felelősségnek az arra illetékes külön bíróság által való előzetes megállapítása nélkül közvetlenül érvényesíthető-e, már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. (1936. íebr. 24. — 1935. Hb. 39.) 418. 1890:1. t.-c. 99. §., 1896: XXVI. t.-c. 66. §. — A kövezetvámdíj megfizetése iránti követelés nem magánjogi, hanem közjogi, illetőleg közigazgatási jogi jogviszonyból származó követelés. Ebiben a kérdésben az eljárás Végső fokon a Közigazgatási Bíróság hatásköréibe tartozik, (1936. felbr. 24. — 1935. Hb. 76.) Végrehajtási ügyek. 419. 1881: LX. t.-c. 119. §. — Az ingóságokra (követelésekre) vezetett bírói s egyszersmind közigazgatási (adó) végrehajtás esetében úgy a bírói úton végrehaj tatónak, mint a m. kár. kincstár foglaitatónak a lefoglalt követelésből való kielégítési jogát csupán a hatályos foglalással szerzett zálogjog elsőbbsége állapítja meg. — Végrehajtást szenvedő és az adósa közötti magánjogi jogviszony az által, hogy a végrehajtást szenvedőnek az adósával szemben fennálló követelését adótartozás fejében lefoglalják és az adósnál letiltják, közjogi jogviszonnyá át nem változik és a végrehajtást szenvedő adósa és a m. kír. kincstár között sem létesül e foglalás és letiltás folytán közjogi viszony. 10*