Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

132 Hatásköri Bíróság határozatai. felek egyértelműen kijelentik, hogy az ügyükben felmerült hatásköri ellentét elintézését nem kívánják. (1935. dec. 16. — 1935. Hb. 12., 1936. márc. 30. — 1935. Hb. 88.) Rendes bíróság és közigazgatási hatóság hatásköre polgári ügyekben. Általában. 396. 1907: XXIV. t.-c. 3. §. Az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságai az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdésében említett bírói jellegű hatóságoknak tekintendők s így köztük és a rendes bíróság között a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés nem merülhet fel. Hb. Az 1907: LXI. t.-c. 1. i§-ának és az 1928: XLIII. t.-c. 1. §-ának egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó, a rendes bírósággal felmerült hatásköri összeütközés alanya csak két olyan hatóság lehet, amelyek közül az egyik rendes bíróság, a másik hatóság pedig közigazgatási hatóság, Közigazgatási Bíróság, vagy más olyan külön bíróság, amely mint pld. az Országos Földbirtokrendező Bíróság, vagy a m. kir. honvédtörvényszék, a rendes bíróság szervezetén teljesen kivül áll. Az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-ának első bekezdése értelmében az ugyanezen törvény és az 1907: LXI. t.-c. alkalmazásában a rendes bíróságokkal egy tekintet alá esik az a bírói jellegű más hatóság is, amely a rendes bíróság körében van megszervezve vagy amelynek fellebbviteli bírósága rendes bíróság vagy a rendes bíróság körében szervezett külön bíróság . Nem merülhet fel tehát a Hatásköri Bíróság elintézése alá tartozó hatásköri összeütközés akkor, ha egyfelől az ügyben eljárt egyik hatóság rendes bíróság, másfelől a másik oly hatóság, amely az 1928: XLIII. t.-c. 2, §-ának első bekezdése értelmében a rendes bírósággal egy tekintet alá esik. Minthogy a jelen ügyben a rendes bírósággal az ügyvédi kamarák fegyelmi bírósága áll szemben, a Hatásköri Bíróság a fentiekre tekintettel elsősorban azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, hogy az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságai az 1928: XLIII. t.-c. 2. §-a első, avagy második bekezdésének rendelkezése alá tartoznak-e? Az 1907: XXIV. t.-c. 3. §-ának első bekezdése értelmében az ügyvédi kamara választmányának és fegyelmi bíróságának határozata ellen a kir. Kúriához, illetőleg annak fegyelmi bíróságához engedett fellebbvitel felett, úgyszintén az 1874: XXXIV. t.-c. 77. §-ában említett illetőségi összeütközés felett a kir. Kúria ügyvédi tanácsa határoz, mely a fegyelmi ügyekben, mint fegyelmi bíróság jár el, és amely az 1907: XXIV. t.-c. 3. §-ában megállapított szervezetére és ügykörére tekintettel kétségtelenül a rendes bíróság (kir. Kúria) körében szervezett külön bíróság. Kitűnik ez egyébként az 1928: XLIII. t.-c. 1. §-ához fűzött miniszteri