Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)
130 Pénzügyi jog. illetően pedig a 90. §-on felül a T. 139. és 141. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók. A 90. §-ban 1—6. pont alatt felsorolt kellékeket, minthogy azokat a panasziratnak, a '§. első mondatának parancsoló rendelkezése értelmében „magában kell foglalnia" — lényegesnek kell minősíteni. Az újrafelvételi panaszt illetően a T. 141. l§-a 1. bekezdésében megkövetelt kötelező ügyvédi képviseletet kétségtelenül lényeges kelléknek és pedig alaki kelléknek kell tekinteni, amint ez már magából a használt „kötelező" kifejezésből is nyilvánvaló. A kötelező ügyvédi képviselet nélkül beadott újrafelvételi panaszt tehát nem kell a T. 105. §-a első bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiegészítés (kiigazítás) végett a benyújtónak visszaadni, mert a visszaadás az idézett törvényhely értelmében csak csekélyebb fontosságú tartalmi vagy alaki hiány és hiba esetén kötelező, — hanem azt a 105. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, hivatalból vissza kell utasítani. Igaz, hogy ennek a bekezdésnek utolsó mondata: „vissza is utasítható" — nem parancsoló, hanem megengedő formában van szövegezve. A >§. eiső és harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések egybevetéséből azonban okszerűen az következik, hogy lényeges hiba esetében pótlás nélkül vissza kell utasítani a panaszt. Ennek az értelmezésnek a helyessége kétségtelen abból, hogy a törvény a kiegészítés végett való visszaadást csak kisebb hiba esetében rendeli el, vagyis csak kisebb hiány pótlását engedi meg, a lényeges hiányét azonban nem. A lényeges kellékeknek a fentiek szerinti megjelölése mellett egyéb hiányok csekélyebb fontosságúáknak minősíthetők. Más elbírálás alá esik az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, de ügyvédi meghatalmazással ifel nem szerelt újrafelvételi panasz. Ilyen esetben az ügyvédi meghatalmazás hiányát kisebb hibának és pedig alaki hibának kell tekinteni, mert az ügyvédi ellenjegyzés ténye a törvényben megkívánt kötelező ügyvédi képviseletre mutat, azt valószínűsíti és annak csak a bírósággal szemben való bizonyítása hiányzik, ami az esetleg már ki is állított, de az ellenjegyző ügyvéd mulasztásából vagy más okból nem csatolt meghatalmazás bemutatásával pótolható. (264. számú jogegységi megállapodás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 28.) 384. 1896: XXVI. t.-c. 96—97. §§. — Indokolás és bizonyítékok megjelölése nélkül előterjesztett panasz ez okból való visszautasításának a joga a pénzügyigazgatóságot nem illeti meg. (1935. febr. 13. — Kb. 20.997/1933. P. sz. — 1857 EH— Pod. 1935. évi 2—3. f. 52.) 385. Az 1110 1932. M. E. számú rendelet alapján adott kivételes fizetési kedvezmények tárgyában hozott határozat ellen a közig, bírósághoz panasznak helye nincs. (Kb. 660/1933. P. — M. K. LIII. évf. 38.) 386. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek hitközségi adó fizetési kötelezettsége tárgyában hozott határozata ellen a közigazgatási bírósághoz nem lehet panasszal élni. (Kb. 7239/ 1934. P. — M. K. LIV. évf. 16.)