Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

126 Pénzügyi jog. ingatlan vétele ellenében szerzi meg. Ez nem jelent a kibocsátási értékkel szemben ráfizetést. (Kb. 2882/1933. P. — M. K. LIII. évf. 38.) Egyéb ílletékügyí jogszabályok. 374. 1920: XXIV, t.-c. 33. §. — A választott bírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per tárgyát, ha annak értékét a felperes meghatározott összegben megjelölte is, avagy a bíróság megállapította is, az illetékek lerovása szempontjából az 1920: XXIV. t.-c. 33. §-ában, illetőleg az azt módosító rendelkezésekben meghatározott értékűnek kell tekinteni. Kb. A választott bíróság, választott bírósági szerződés alapján, az abban meghatározott vitás ügyben dönt. A választott bíróság ítélete ellen az egyedüli jogorvoslat: az ítéletnek a rendes bíróság előtt keresettel való érvénytelenítése, amely érvénytelenítés okául csak a Pp. 784. §. 1—8. pontjaiban felsorolt okok valamelyike szolgálhat. A rendes bíróság alatt a Pp. 787. §-a szerint azt a bíróságot kell érteni, mely a kérdéses vitás ügyre, választott bírósági szerződés esetén kívül hatáskörrel és illetőséggel bír. A szóban lévő érvénytelenítő perben, —• amennyiben felperes az ítélet érvénytelenítésére irányuló keresetét a választott bíróság által elbírált jognak érvényesítése iránti keresettel nem kapcsolja össze — a rendes bíróság a választott bíróság által elbírált ügy érdemében nem ítélkezik, hanem csak azt dönti el, hogy a felihozott érvénytelenségi okok alaposak-e és hogy azok alapján a megtámadott választott bírósági ítélet hatálytalanítható-e vagy sem? Az előadottakból következik, hogy ilyen érvénytelenítő per nem vagyonjogi igényekre vonatkozik, illetve az ahhoz fűződő vagyonjogi érdek általában meg nem becsülhető. Igaz, hogy a per tárgya értékelésének szabályai a peres eljárás és az illeték kiszabása szempontjából nagyjában összhangzásban vannak, de eltérések mégis vannak, és ott, alhol eltérés van, az illetékszabályok külön rendelkezéseket tartalmaznak. így a per tárgyának értékelése szempontjából az 1920: XXIV. t.-c. 33. §-a, a nem vagyonjogi igénnyel egyenlő elbánásban részesíti a meg nem Tjecsülhető igényt és annak értékét az 1931. évi 5100. M. E. sz. rendelet 45. §-ában a járásbírósági eljárásban 2000 P-ben, a törvényszéki eljárásban 5000 P-ben határozza meg. Ezzel szemben a Pp, a hatáskör megállapítása szempontjából meg nem becsülhető értékű igényt nem ismer és szabályokat állít íel, amelyek segítségével ilyen tárgynak az értékét meg kell állapítani. Az 1914: XLIII. t.-c. tehát összhangot akar létesíteni az értékelési szabályokban a peres eljárás és illeték lerovása szempontjából, de a fent idézett szakaszában mégis kivételt állapított meg a valóban meg nem becsülTiető tárgyak értékelése tekintetében.