Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Törvénykezési illeték. 322—334. 119 nem védekezett, a perköltségek megszüntetése esetében, a határozati illetéknek alpereseket terhelő félerészéből, amennyiben a perhez fűződő vagyoni érdeke (a jelzálogilag biztosított követelésnek az összege) az illeték alapjául szolgált értéken alul marad, csak ennek a kisebb vagyoni érdekének aránylag megfelelő összeget köteles megfizetni, (Kb. 256. számú jogegységi megállapodás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 12.) 330. 1914: XLHL t.-c. 55. §. — Annak, hogy az 1914: XLIií. t.-c. 55. §-ában a bírói határozat értelmében értéket nyerő féllel szemben a határozati illetékre nézve megállapított másodsorbani fizetési kötelezettség érvényesíttessék, az a feltétele, hogy az illeték az elsősorban fizetésre kötelezett ingó vagyonán kívül ingatlan vagyonából se legyen behajtható. (Kb. 13.735/1934. P. — M. K. LIV. évf. 20.) 331. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. — A határozati illeték fizetésére vonatkozó másodsorbani kezességet csak akkor lehet alkalmazni, ha a peres fél részére valóságos érték ítéltetett meg. (A perköltségben marasztalt ellenfelek csak arra köteleztettek, hogy a telekkönyvet hozzák olyan állapotba, hogy a tulajdonjog a peres felek között a létrejött adás-vételi szerződés alapján bekebelezhető legyen. (Kb. 12.067/1932. P. — M. K. LIII. évf. 36.) 332. 1914: XLHL t.-c. 67. §. — Hagyatéki eljárásban, a hagyaték értékének (leltár felvétele útján való) megállapítása előtt, az illetékeket egyelőre a meg nem becsülhető értékű eljárásoknál alkalmazandó illetékalap útján kell leróni és a kincstár az esetleges többletilletékeket csak utólag, az 1914. évi XLIII. t.-c. 67. §-a értelmében követelheti. (1935. febr. 7. — Kb. 16.238/ 1932. P. — 1881. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 89.) 333. 1914: XLIII. t.-c. 67, §. — Ka a bíróság a pertárgy értékét magasabb összegben állapította meg, de a megállapítás fellebbezés folytán nem jogerős, az illetéket a keresetben megjelölt érték alapulvételével kell leróni s ha a pertárgy vitás volta megszűnik, a különbözet után járó illetéket az 1914: XLIII. t.-c. 67. §-a értelmében kiszabás alapján kell a kincstárnak követelni. (Kb. 10.390/1935. P. — M. K. LIV. évf. 21.) 334. 1914: XLHL t.-c. 67. §. — Abban az esetben, amikor a pertárgy értéke vitás, mindaddig, amíg az értéket a perbíróság meg nem állapítja vagy a vitásság meg nem szűnik, az illetéket az 1914: XLIII. t.-c. 67., illetőleg 34. §-a értelmében a meg nem becsülhető vagyonjogi igények esetére megállapított perérték után kell leróni s az érték jogerős megállapítása után a netán mutatkozó különbözetet kiszabás alapján pénzben kell megfizetni. (Kb. 5008/1934. P. — M. K. LIV. évf. 10.)