Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

114 Pénzügyi fog. ságból bitorolja, vétséget követ el, 80.000 Pengőig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő, továbbá tartozik a bitorló a sértettnek vagyoni és nem vagyoni kárért megfelelő kártérítést adná. A 25. §-a a bitorlásból eredő igények érvényesítését polgári per-útra utalja és a bitorlásnak mind a büntetőjogi, mind a magánjogi következmények érvényesítése iránt az eljárást — az illetékes törvényszéknél beadott keresettel — csak a sértett fél kérelmére lehet megindítani. A 9800/1922. I. M. számú eljárási rendelet 5. §-a értelmében a büntetés iránti kérelmet csak a keresetben lehet ugyan előterjeszteni, de a törvény 27. l§-ának második bekezdése szerint a sértett fél az első bírósági ítéletet megelőző tárgyalás -befejezéséig kijelentheti, hogy a bitorló megbüntetését nem kívánja. Ilyen kijelentés esetében büntetésnek nincs helye. A törvény ismertetett rendelkezéseiből következik, hogy a sértett fél indíthatja a keresetet úgy, hogy kéri a szerzői jog bitorlása miatt az alperes megbüntetését és a szerzői jog megsértése miatt, kártérítés megítélését, de indíthatja úgy is, hogy nem kívánja a szerzői jog bitorlása miatt az alperes megbüntetését, hanem kizárólag csak a szerzői jog megsértéséből eredő vagyoni és nem vagyoni kárának a megítélését. Végül jogában áll az első esetben — az elsőbírói ítéletet megelőző tárgyalás befejezéséig — keresetét leszállítani oly módon, hogy a szerzői jog bitorlása miatt a büntetés kiszabására irányuló kérelemtől eláll, s kereseti kérelmét kizárólag a szerzői jog megsértéséből eredő, számszerűleg megjelölt kártérítési összeg és járulékainak megítélésre tartja fenn. Az 1914: XLIH. t.-c-nek az érték megállapítására és az illeték alapjának meghatározása tárgyában rendelkező V. fejezet 31. §. 3, bekezdése szerint, ha a fél, nem vagyonjogi igényből, megbecsülhető igényt származtat, vagy a nem vagyonjogi igénnyel, megbecsülhető igényt kapcsol össze, az illetékeik mértékének meghatározásánál csak az egyik, még pedig a nagyobb ilieték alá eső igényt kell tekintetbe venni. A 4. békezdés szerint azonban, ha per tárgya csupán gyümölcs, a haszon, a kamat, a kár vagy a költség, az illetékek lerovása szempontjából csak ezeknek az értéke irányadó. Ha tehát a sértett fél a szerzői jogbitorlásnak mind a büntető, mind a magánjogi következményeit érvényesíti keresetében, akkor, nem vagyonjogi igénnyel, megbecsülhető igényt kapcsol össze. Ebben az esetben, ha az érvényesített kártérítés összege 5.000 Pengőnél kisebb, a per tárgyának értéke, az 1931. évi 5.100. M. E. számú rendelet 45. §-ában a nem vagyonjogi vagy meg nem becsülhető igény értékéül megállapított 5.000 Pengő; ha pedig az érvényesített kár öszege az 5.000 Pengőt meghaladja, az illeték alapja a kár összege, mint nagyobb érték. A fent előadottakból nem kétséges, hogy az ilyen ú. n. vegyes keresetben érvényesített büntetőjogi és magánjogi igénynek csak a jogalapja: a szerzői jog megsértése, közös, — egyébként azonban két különböző tárgyú igény. A szerzői jog sérelme miatt a kártérítési igény külön és egymagában is érvényesíthető.