Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

102 Pénzügyi jog. móan ingatlanok kezelése, illetékegyenértékét az ingatlan meg­szerzését követő hó 1. napjától tartozik fizetni, alkalmazni kell olyan részvénytársaságra, vagy szövetkezetre is, amelynek mű­ködése csak arra terjed ki, hogy saját tagjainak lakással való ellátásáról gondoskodik. (Kb. 267. számú jogegységi megálla podás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 32.) 253. 1920: XXXIV. t-c. 122. §. — A Magyar Rokkant­segélyző és Nyugdíjegylet 0.5 %-os ílletékegyenérték alá esik. (Kb. 10.011/1932. P. — M. K. LIII. évi. 39.) Okirati illeték. 254. 1875: XXXVII. t.-c. 368. §. — Nem szünteti meg az ügylet bizományi jellegét a megbizó és a bizományos között létrejött megbízási szerződésnek az a kikötése, hogy a bizo­mányos, megbízójának, nem a harmadik személy által vagy részére fizetni kötelezett teljes vételi vagy eladási árral, hanem csak azzal az ellenértékkel tartozik elszámolni, amelyet a meg­bízó, a harmadik személlyel kötendő bizományi ügylet létre­jöttének esetére a maga részére kikötött. Ennek folytán a meg­bizási szerződés után nem adásvételi illetéket kell leróni a harmadik személy által, vagy a harmadik személy részére fi­zetni kötelezett teljes összeg alapulvételével, hanem a szol­gálattételi szerződésekre megállapított illetéket az után az ér­ték után, amellyel a bizományos elszámolni nem tartozik. Kb. Az alapul szolgáló tényállás szerint a kereskedők között kötött szerződés értelmében, az egyik kereskedő (a megbizó), tavaszi, nyári majd őszi ruhákat adott át eladás céljából a másik kereskedőnek (bizományosnak), melyeket az átvevő a „legversenyképesebb fix áron" vett át, azzal a köte­lezettséggel, hogy ha azokat harmadik személyeknek eladta, megbízójának csupán az előre meghatározott, szóbanlévő fix árral tartozott elszámolni, arról a különbözetről azonban, amely az elért tényleges eladási ár és a fix „átvételi" ár között mutatkozott, s amelyet a felek bizományi jutalék­nak neveztek el, elszámolni nem itartozott. A megbízó az eladás céljára átadott ruhákat, az idény lejártával, kicserélte a következő időszakban eladásra kerülő ruhákkal. Ez a szerződés a megbízási szerződésnek a kellékeit tartalmazza s az ügyletnek ezen a jogi természetén az sem változtat, hogy a bizományos az árukat előre meghatározott fix áron „vette át" és ha azokat eladta, csak ezzel az árral számolt el megbízójával, mert ezzel — a felek ilyirányú aka­ratának hiányában — a bizományos nem lett az áruik vevője s ennek foly­tán, amikor azokat harmadik személyeknek eladta, nem a sajátját, hanem a más'ét adta el. Ez a további kereskedielmi ügylet, a kereskedelmi tör­vény 368. §-a értelmében bizományi ügylet, tekintve, hogy azt a bizományos megbízásából, saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli, amely ok­iratba foglalva külön illeték alá esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom