Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

102 Pénzügyi jog. móan ingatlanok kezelése, illetékegyenértékét az ingatlan megszerzését követő hó 1. napjától tartozik fizetni, alkalmazni kell olyan részvénytársaságra, vagy szövetkezetre is, amelynek működése csak arra terjed ki, hogy saját tagjainak lakással való ellátásáról gondoskodik. (Kb. 267. számú jogegységi megálla podás. — 1936. május. — Pod. 1936. évi 1. f. 32.) 253. 1920: XXXIV. t-c. 122. §. — A Magyar Rokkantsegélyző és Nyugdíjegylet 0.5 %-os ílletékegyenérték alá esik. (Kb. 10.011/1932. P. — M. K. LIII. évi. 39.) Okirati illeték. 254. 1875: XXXVII. t.-c. 368. §. — Nem szünteti meg az ügylet bizományi jellegét a megbizó és a bizományos között létrejött megbízási szerződésnek az a kikötése, hogy a bizományos, megbízójának, nem a harmadik személy által vagy részére fizetni kötelezett teljes vételi vagy eladási árral, hanem csak azzal az ellenértékkel tartozik elszámolni, amelyet a megbízó, a harmadik személlyel kötendő bizományi ügylet létrejöttének esetére a maga részére kikötött. Ennek folytán a megbizási szerződés után nem adásvételi illetéket kell leróni a harmadik személy által, vagy a harmadik személy részére fizetni kötelezett teljes összeg alapulvételével, hanem a szolgálattételi szerződésekre megállapított illetéket az után az érték után, amellyel a bizományos elszámolni nem tartozik. Kb. Az alapul szolgáló tényállás szerint a kereskedők között kötött szerződés értelmében, az egyik kereskedő (a megbizó), tavaszi, nyári majd őszi ruhákat adott át eladás céljából a másik kereskedőnek (bizományosnak), melyeket az átvevő a „legversenyképesebb fix áron" vett át, azzal a kötelezettséggel, hogy ha azokat harmadik személyeknek eladta, megbízójának csupán az előre meghatározott, szóbanlévő fix árral tartozott elszámolni, arról a különbözetről azonban, amely az elért tényleges eladási ár és a fix „átvételi" ár között mutatkozott, s amelyet a felek bizományi jutaléknak neveztek el, elszámolni nem itartozott. A megbízó az eladás céljára átadott ruhákat, az idény lejártával, kicserélte a következő időszakban eladásra kerülő ruhákkal. Ez a szerződés a megbízási szerződésnek a kellékeit tartalmazza s az ügyletnek ezen a jogi természetén az sem változtat, hogy a bizományos az árukat előre meghatározott fix áron „vette át" és ha azokat eladta, csak ezzel az árral számolt el megbízójával, mert ezzel — a felek ilyirányú akaratának hiányában — a bizományos nem lett az áruik vevője s ennek folytán, amikor azokat harmadik személyeknek eladta, nem a sajátját, hanem a más'ét adta el. Ez a további kereskedielmi ügylet, a kereskedelmi törvény 368. §-a értelmében bizományi ügylet, tekintve, hogy azt a bizományos megbízásából, saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli, amely okiratba foglalva külön illeték alá esik.