Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)
Kereseti adó 68—70. Házadó 71—74. 59 A H. H. Ö. 2. §. (1) bekezdés 6. pontja szerint az adómentességet az a tény vonja maga után, hogy a helyiség gyár, vagy ipari műhely céljára szolgál, és az adómentességet az szünteti meg, ha a helyiséget kibérlik, vagy másnak bérbeadják. A feltett kérdésnél az adómentességet megállapító tény az egész helyiségre nézve fennforog, tehát az a kérdés, marad eldöntés tárgyává, hogy a helyiség bizonyos eszményi részének (hányadának) kibérlése, illetőleg bérbeadása, az adómentességet az egész helyiségre megszünteti-e, illetőleg kizárja-e, avagy csak a bérelt, illetőleg bérbeadott eszményi részre (hányadra) ? Az, hogy a bériö az egyik tulajdonostárs-e, vagy idegen személy? lényegtelen. A magánjog szabályai szerint, közös tulajdonostársak mindenike a saját eszményi tulajdonrészét a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül — akár egészen, akár bizonyos hányadrészben — el is idegenítheti. Tehát, ha a legkiterjedtebb jogot — a tulajdonjogot — másra átruházhatja, akkor a kisebb jogokat pl, a használatot is átengedheti másnak, tehát bérleti szerződést is köthet, akár az egész eszmei részére, akár annak valamely hányadára, a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül. A közösség csak a jogot szerző felet korlátozza abban, hogy a jogot csak közösségben gyakorolhatja. Ha pedig a tulajdonostársak a saját eszmei részeikre nézve a másik társ hozzájárulása nélkül bérszerződést köthetnek, akkor az a szerződés a bérbe nem adott eszmei részek jogállapotára hátrányos befolyást nem vonhat maga után. S az egyes eszmei részeket bérlő társtulajdonos bérleti szerződésének is csak a bérelt eszmei részekre van joghatása, de ez a joghatás nem terjeszthető ki a nem bérelt, hanem saját eszmei részre. A közösség jogszabályainak legkiterjedőbb alkalmazásával 13 csak azt lehet mondani, hogy a tulajdonostársak a dolognak úgy a bérbeadott, mint a bérbe nem adott részére közösségben vannak, de azt nem, hogy a bérbe nem adott részre is kiterjed a bérbeadás vagy bérbevevés hatása. Nem egyeztethető össze sem a jogossággal, sem a méltányossággal az, hogy pl. egyik tulajdonostárs kis eszmei hányadrészének bérbeadása miatt a többi tulajdonostársak nagyobb hányadai is az adómentesség kedvezményitől megfosztassanak. Lehet olyan eset is, amikor egy vagy több tulajdonostárs se nem bérlő, se nem bérbeadó, hanem a másik társ bérlőjével közösen használják a helyiséget, az adómentességet megállapító célra. Az ezek eszmei részét az adómentességtől elzárni nem lehet, mert az adómentességet a bérbevétel, vagy bérbeadás ténye szünteti meg, illetőleg zárja ki, az ők eszmei részére pedig az nem forog fenn. Az adómentesség megszüntetésére, vagy kizárására nem lehet kedvezőtlen befolyása annak sem, hogy ez által adómentességben eszmei rész részesül. Mert nincs törvényes tilalma vagy eljárási akadálya annak, hogy az épületnek csak egy része legyen adómentes, sőt maga a H. H. Ö. 2. §. (ÍJ:
