Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

56 Pénzügyi jog. letműködés mérve szerint meghatározandó jövedelem számszerű megállapítását tenné lehetővé, — első nem terjesztett, — a másodfokú határozatot e részben is helyesnek keltett elfogadni. (1933. márc. 1. — 5157/1931. P. sz, — 1833. E, H. — Pod. 1934. évi 3. f. 37.) 62. K. H. Ö, 5. §. (1) bek, 9. pont, 18. §. 2. pont. — Az évi 960 pengőt meg nem haladó szolgálati illetmény vagy ellátási díj köztartozás fejében sem foglalható le. Kb. Panaszos azt sérelmezi, hogy havi 78 P nyugdíját közadók fejében lefoglalták. Azt vitatja, hogy a K. K. H. Ö. 56. §-ának 1. pontja alapján csak az adóköteles illetményt lehet lefoglalni, ellenben a létminimum cimén adómentes illetmény mentes a foglalás alól. A panasz alapos, A közadók kezeléséről szóló 1923. évi VII, t.-c, 45. §-ának 1. pontja alapján a köz- vagy magánszolgálati alkalmazottaknak az általános kereseti adóról szóló 1922, évi XXIIL t.-c. szerint adóköteles illetményeit és ellátási díjait lehetett ikorlátlanul, illetve K részben lefoglalni, E szerint a törvény az illetmények és ellátási díjak lefoglalhatóságának feltételeként az adókötelezettséget állapította meg. Ehhez képest a kereseti adó alól mentes illetmények és ellátási díjak a foglalás alól is mentesek voltak. A 3, pont az adómentes terhes illetményeket külön mentesítette a foglalás alól. Erre a külön mentesítésre nem volt szükség, mert az 1922. évi XXIIL t.-c. 14. §-ának (2.) bekezdése a terhes illetményeket mentesítvén a kereseti adó alól, következésképen ezek az 1. pont alapján a foglalás alól is mentesültek. Az 1924. évi IV. t.-c. 2. §-ához fűzött A) melléklet A. részének 3. pontja (2,) bekezdésében a törvényhozástól felhatalmazást kapott a pénzügyminiszter arra, hogy a pénzügyi törvényekről, utasításokról és rendeletekről hivatalos összeállításokat adhat ki és azokban az eljárási szabályokat, illetve a hatóságokat már az új szervezetnek megfelelően állíthatja be. A felhatalmazás alapján adatott ki többek között a közadók kezeléséről szóló 1925. évi 600. P. M, számú hivatalos összeállítás, amelyben a felhatalmazás alapján anyagi jogszabályt módosítani nem lehetett. E hivatalos összeállítás 56. §-ának 1. pontja alapján a közszolgálatban és magánszolgálatban álló alkalmazottaknak adóköteles illetményei és ellátási díjai korlátlanul, illetve % részben lefoglalhatok. E §. 3. pontja ugyancsak külön mentesíti a foglalás alól az adómentes terhes illetményeket. Nyilvánvaló, hogy az 1. pont nem tágította a lefoglalható szolgálati illetményeknek a körét, de nem is tágíthatta, mert a törvényhozás nem hatalmazta fel a pénzügyminisztert anyagi jogszabálynak rendeleti úton való módosítására. Ehhez képest az 1. pontban meghatározott „adóköteles" illetmények és ellátási díjak alatt ugyanazokat az illetményeket és ellátási díjakat kell érteni, amelyek a kereseti adójogszabályai szerint adókötelesek. Ennek a pontnak a szövegével szószerint egyezik az 1927. évi 600. P. M. számú H. Ö, 56. §-ának 1. pontja. Ezt a pontot módosította az 1929. évi XXIII. t.-c. 12. §-a, amely azonban ugyancsak az „adóköteles" illetmények és ellátási díjak lefoglalásáról szól. Ebből a jogfejlődésből az az egyedül